Nagyon nagyon bizalmatlan vagyok. Miért van ez? Betegség?
Egyszerűen képtelen vagyok bízni bizonyos dolgokban. Például nem hiszem el, hogy felvehetnek egy iskolába. Nem hiszem el, hogy valóban szerethet olyasvalaki aki nekem kell
Bizalmatlan vagyok a világgal is...Például gyakran kétségbe vonom azt is, amit történelem órán vagy irodalom órán tanulunk. Honnan tudjam hogy valóban Mátyás király valóban történelmi személy volt e, és nem csak kitalálták? Tudom butaság de tényleg így van. Vagy abban is bizalmatlan vagyok hogy azt a verset tényleg az az író írta akinek tulajdonítják.
Bizalmatlan vagyok más emberekkel kapcsolatban is.
A fura dolog éppenséggel az, hogy én magam nem szenvedek annyira önbizalomhiányba, tehát nem magamat utálom, hanem inkább így más emberekkel szemben illetve a világgal szemben vagyok bizonytalan, de fogalmam sincs, hogy miért nem tudom elfogadni azokat a dolgokat amik kész tények... Mi történik velem?
"Egyszerűen képtelen vagyok bízni bizonyos dolgokban. Például nem hiszem el, hogy felvehetnek egy iskolába. Nem hiszem el, hogy valóban szerethet olyasvalaki aki nekem kell"
Önbizalomhiány. Nem szereted magad és nem is tartod nagyra. Kezelhető is, és kedvező életesemények is javíthatják.
"Honnan tudjam hogy valóban Mátyás király valóban történelmi személy volt e, és nem csak kitalálták? Tudom butaság"
Nem butaság. Ugyanis tényleg csak onnan tudod, hogy van, hogy hiszel a tanárnak, aki hitt más tanároknak stb. Tehát a játék a bizalomra megy ki. Kézzelfogható bizonyíték nincs.
Ha viszont elhiszed, hogy a szakkérdésekhez a szakértők értenek, és a világ alapvetően nem egy nagy gonosz összeesküvés irányítja, akkor az efféle kétségeket félre tudod tenni. Egyébként sohasem lesz 100%, hogy Mátyás valóban létezett, mint ahogy az sem 100%, hogy nem szűnik meg holnap reggel kilenckor a gravitáció. Az utóbbi pl. nem bizonyítható formálisan, csak egyszerűen feltételezzük, hogy a fizika törvényei állandóak. Úgy vesszük hogy így van, különben nem lehetne élni. Ami mellett nem szól érv, hanem csak formálisan "elképzelhető", azt figyelmen kívül szoktuk hagyni.
"én magam nem szenvedek annyira önbizalomhiányba, tehát nem magamat utálom, hanem inkább így más emberekkel szemben illetve a világgal szemben vagyok bizonytalan"
A kettő általában nem független egymástól.
Ha másokban nem bízol, az azt jelenti, hogy feltételezed, hogy nem fognak veled tisztességesen/jóindulatúan viselkedni.
Az önbizalom és a világba vetett bizalom között nincs akkora nagy távolság, ha jobban belegondolsz.
Egyébként soha, semmi sem biztos. Semmit sem tudunk teljesen biztosra, még azt sem, ami az orrunk előtt van, mert pl. az is lehet álom vagy hallucináció. Tehát mindenben benne van egy bizonytalansági tényező. Viszont az átlagember ezt egyszerűen ki tudja kapcsolni, meg tud róla feledkezni.
A kétkedés helyes mértékét kell eltalálnod. Az sose baj, ha megkérdőjelezel egy információt, mert sokakat az sodor bajba, hogy sose kérdőjeleznek meg semmit (mondjuk egy "nagyszerű" hitelkonstrukció előnyeit). Ugyanakkor ha élni akarsz és véghez akarsz vinni bármit az életben, akkor időnként a kételkedést le kell küzdeni és kockáztatni kell. Pl. megkockáztathatod, hogy elfogadod, hogy Mátyás király létezett, mert ezt elfogadni nem különösebben veszélyes, de ha időt takarítasz meg azzal, hogy többet ezen nem tépelődsz, akkor érdemes hagyni a témát. Egyébként is a legtöbb történész szerint létezett, az pedig alapvető életszabály, hogy általában bízz a szakértőkben.
Így visszatekintve a kérdésre egyébként látszik hogy nem gondolkodtam, ugyanis akkor olyan lelkiállapotban írtam amely elég rossz volt.
Azóta gondolkodtam is, és rájöttem hogy nem sok értelme van annak ha a tudomány minden részét megkérdőjelezem. Itt az oldalon arra a kérdésre például hogy a Történettudomány mennyire hiteles írt egy hosszú választ. Ebből idéznék:
"Elsőnek is, a régészeti leleteket nem tudom, hogy lehet nem hitelesnek venni. Nem valószínű, hogy a régiek azzal szórakoztak, hogy városokat, csatahelyeket csináltak poénból, majd eltemettek. Egy két dolgot lehet, de több száz emberes tömegsírt, páncélokat, laktanyák, erődök maradványait nem túl valószínű.
Tehát, a talált régészeti leletek minden bizonnyal valódiak. Első pont kipipálva.
A dátumot közelítőleg már a földtani rétegekből meg lehet állapítani. Általában minél lejjebb van, annál régebbi - így szépen, rétegben lehet látni mi volt előbb, mi volt később. Ez sok segítség. A "közeli" dátumokat pedig feljegyzésekből, tudósításokból tudjuk. Ezek sosem egy forrás alapján állapítódnak meg: de egy csatáról ritkán van, hogy csak egyetlen ember ad hírt. Annak számtalan feljegyzése van, amiket (pláne a pedáns rómaiak) nagyon szépen dátumoztak. Képzeld, még római fakéregre írt leveleket, és gyerekek leckéit is megtalálták! Amik legtöbbjére odaírták a dátumot; latinul tudunk, így el tudjuk olvasni, mi van ráírva, és mikori évszámmal íródott. Persze, lehet, hogy egy-kettő csak poénként más dátumot kapott, de nem valószínű, hogy a terület különböző helyein azzal szórakoztak az emberek, hogy hamis dátumot írjanak rá. Pláne nem hivatalos papíron...
A radiokarbonos kormeghatározás pedig pontos, na de nem ennyire. Ha a minta elég nagy, akkor a legjobb pontosság 80-100 év. Apró minta esetén, kevés a szénatom, tehát romlik a pontosság, akár több száz vagy ezer év környékére. Tehát azt lehet tudni, hogy az adott dolog Kr.e 3000 körüli; ez jelentheti azt is, hogy Kr.e 2600, de akár Kr.e 3200-ban temetődött el. Ez körülbelüli pontosságot ad: ezt megtámogatva a feljegyzésekkel, egyfajta ellenőrzést ad."
Persze nem lehet mindent biztosra venni a tudományból sem, de azért vannak olyan dolgok, amelyet 100%-ig el lehet fogadni, például azt, hogy valóban megtörtént az 1956-os Forradalom
Mégegyszer köszönöm a válaszokat
Mátyás királynak pedig utánanéztem. A történelmi tények alapján 100%-ban el tudom mostmár fogadni hogy létezett :-)
Mégegyszer köszönöm a segítséget
Még annyit hozzátennék, hogy így utánanézve még jobban, azért Mátyás királlyal kapcsolatban sem lehetünk teljesen biztosak mindenben, hiszen a történelemben voltak hamisítások, pélául a Nagy Konstantini adománylevél, amelyről ma már tudjuk hogy hamis volt, persze ez nem jelenti azt, hogy minden történelmi tényt kétségbe kell vonnunk.
Én azt mondom, hogy aki pontosan utánanéz a dolgoknak az megtudhatja hogy valószínűleg, vagy pontosan mi a hiteles tény.
Üdv mindenkinek, már sokkal jobban vagyok a kérdés kírása óta :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!