Ez betegség? Ha igen akkor milyen?

Anyád teljesen egészséges, bármilyen hihetetlennek tűnik neked. :)))

Sokkal egészségesebb viselkedés, mint agyoncsapkodni a gyereket, le se sz.ni, merre jár, és mi van vele.

Ha idegesít, hogy kopog, mondd meg neki, hogy nyugi, ha kell valami, szólni fogsz.

Nagy fiú/lány vagy, tudod, hogy reggel munka, órád beállítva, és ha nem, akkor te késel el.

Néha neked is "kell" hibázni, nem fog összedőlni a világ, ha egyszer vizes lesz a hajad.

Így néz ki egy anya, akinek a gyerekei jelentik az életét, és képtelen elfogadni, hogy felnőttek!

Attól fél, hogy már nincs rá szükség. Ha időnként éreztetitek vele, hogy ő "pótolhatatlan és egyedülálló jelenség", meg mellette finoman leépítitek, bele fog nyugodni, hogy felnőttetek.

Te lehet sokallod a törődést ő viszont lehet hogy hiányolja.

Időnként beszélgess vele csak úgy is ne csak akkor amikor esetleg kikényszeríti. Időnként spontán segíts neki. Ha látja hogy nem szarod le lehet hogy elég lesz a törülközőről egyszer is kérdezni alkalmanként ;-)