Ez a legnagyobb hibám, leláncol és tönkretesz. Fogalmam sincsen, hogyan bírkózzak meg vele, egyszerűen képtelen vagyok megfejteni a dolgot? Valaki valami ötlet?
Sziasztok!
Szóval az a helyzet, hogy 21 éves nő vagyok, és iszonyatos hangulatingadozásokkal küszködök. Ez engem és környezetemet is nagyon megvisel, és képtelen vagyok kezelni a helyzetet. Semmi nem segít, bárhogyan is próbálom megfejteni a problémám okát és gyógymódot találni rá magamnak.
Rólam annyit kell tudni, hogy iszonyúan pörgős életmódot folytatok, heti 3-4 nap munka, suli, szakdoga, vőlegény... Igen, van egy párom. Világ életemben csak hosszú, stabil kapcsolataim voltak, de mindig megkeserítették ezek a depressziós rohamok őket, de soha nem zavart annyira, mint most. Talán mert eddig sokkal önzőbb voltam, és a közelmúltban történt események hatására kezdtem el észrevenni magam. Meg akarok változni.
No de a probléma: A párommal távkapcsolatban vagyunk, heti 3-4 napot töltünk együtt (van hogy dolgozik a másik fél napot, így fér bele ennyi minden egy hétbe). Amikor megérkezem hozzá, elvileg boldognak kéne lennem, örülni a nyuginak, élvezni a pihenést, de képtelen vagyok rá. Eleinte minden rendben van, és akkor hirtelen minden ok nélkül valami hülyeség aktiválja az agybajomat (nem tudom eldönteni milyen filmet nézzünk meg, és hasonló barom.ságok) és depresszióba zuhanok. Fekszem, álmos leszek, de közben gyűlölöm, hogy semmit nem csinálok. Egyedül akarok lenni, idegesít, hogy próbál felvidítani, de az is, ha nem törődik velem. Egyszóval egy hisztis hüly.e pic.s@ lesz belőlem, akinek mindig van valami baja.
Ilyenkor belülről szinte fizikai fájdalmat érzek, fáradt vagyok, lusta, gondolkodásképtelen és leírhatatlanul szomorú meg kedvtelen. Semmi nem érdekel. Tudom ezt magamról, de nem tudok kizökkenni, egyszerűen képtelen vagyok rá. Ilyenkor a párommal mindig próbálok beszélgetni (nyugodtan és kedvesen), hátha együtt sikerül kibogozni, de sajnos nem... Egyszerűen nem jövök rá, hogy mi ennek az oka, és hogy hogyan tudnék uralkodni rajta.
1. Biztosan nem a párommal van a gond, mert minden kapcsolatomban ez volt.
2. Ok nélküli érzelmi hullámzások, de nagyon durván.
3. Foggátlót szedek ugyan, de a ciklusomtól ez teljesen független jelenség.
4. Ha otthon vagyok magam, soha nincs ilyen.
5. Hogyha fél napot, egy napot egy helyben vagyunk - mondjuk csak filmezünk vagy olvasgatunk, pihenünk - akkor szinte borítékolhatóan jönni fog a roham.
6. Az önuralom nem megoldás, mert hiába játszom meg a jókedvet, attól mindig rosszabb lesz.
Mostanában rászoktam, hogy ilyenkor összegömbölyödök az ágyon és várom, hogy elmúljon, a páromtól meg bocsánatot kérek és mondom neki, hogy nyugodtan csinálja a dolgait, de maradjon a közelemben. Ilyenkor szépen lassan, sokszor órák alatt elmúlik, de addig folyamatosan szívfájdalmam van, és ez az őrületbe kerget.
Megbolondulok ettől a helyzettől. Nagyon szépen kérem azt, aki már volt hasonló cipőben, hogy ossza meg velem a tapasztalatait. Aki nem, de esetleg van ötlete, persze attól is várok minden információt, amit segíthet. Orvoson is gondolkoztam már, de mikor megláttam, hogy mennyi órabérért hajlandóak szóba állni velem... Hát erre nekem nincsen sajnos keretem...
Előre is köszönöm a válaszokat!
21/L
Kedves Első, te meg vissza édesanyádba. Örülök, hogy neked ez ilyen egyszerű gond, és hogy úgy érezted, a kommentedre hatalmas szüksége van azoknak, akik esetleg olvassák ezt és hasonló cipőben járnak. Nem vagyok pszichopata, szociopata, sem semmi elmebajos, csak éppen nem tudom kezelni a hangulatingadozásaimat. Amúgy pedig mint írtam, nekem nincsen 5-6ezrem óránként agytúrkászra. Te adsz nekem rá?
Valaki valami építő jellegű hozzászólás? :(
Kérdező ne foglalkozz az első válaszadóval, mert olvasni sem tud. amúgy nekem is vannak ilyen gondjaim, bár nekem fizikailag nagyon durván nyilvánul meg, nagyon hamar ideges leszek. engem már elküldtek pszihológushoz, aki valószínű ad majd valamilyen tanácsot arra, hogy mit lehet ezekkel kezdeni. Amúgy nekm (érzésem szerint) egy múltbéli szerelem miatt jutottam ideáig :( imádtam a pasit ő viszont állandóan kidobott, otthagyott, majd amikor túltettem magam, úgy ahogy, akkor visszajött. Osztálytársam és a mai napig bámulnom kell mniden nap...borzalom. Amúgy én is sztk-s dokihoz megyek kívábcsi leszek rá, meg a dulinkban is van psziholóhus, hátha ő is tud mondani valami okosat. Amúgy tényleg hihetetlen milyen árakon dolgoznak :S Mondjuk én sokszor érzem úgy hogy beleőrülök lassan :(
Remélem hamar elmúlnak Neked is a "bajaid" és nem lesz gond :)
Ez sajnos túl összetett és bonyolult probléma, itt érdemben nem igazán lehet Neked segíteni, mert bár sokat írtál, nem ismerünk Téged, és az életedet sem:(
Én is évek óta küzdök hangulatingadozással. Nekem a folyamatos ön(ki)értékelés segít, a barátaim, a Szerelmem, az önkéntes munkám...Sétálj sokat, hallgass zenét, figyelj a világra, és igyekezz minél jobban helyretenni magadban az érzéseidet. Kitartást, ennél többet nem segíthetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!