Mi húzott ki a depresszióból?

Egy kutya, vagy akár egy hörcsög is nagyon jót tenne nekem, de anyu nem akar, szóba sem jöhet. Mondjuk sokszor nem vagyok itthon, akkor neki kéne vele foglalkozni.

Pedig érzem, hogy foglalkoznék vele, etetném, szórakoztatnánk egymást, ez kellene, feldobna.

Nagyon szorongok emberek között, buszon, utcán. Itthon semmihez sincs kedvem, csak agyalok, mit hogyan. Más is mondta már, hogy egy kisállat jót tenne.

Bár virágaim vannak, jó látni azt is, hogy fejlődnek, virágzanak, de mégsem ugyanaz 😀

4#

Hosszú távon a kis állat sem segít. Sőt, ha elpusztul, akkor újra előjöhet a depresszió.

Nekem most halt meg a cicám. 13 évig volt velem, bár van egy másik is, őt nem érzem annyira közel, mint az elsőt.

Nálam volt már annyira rossz a helyzet, h nem láttam, nem hallottam és csak törtem, zúztam fájdalmamban.

Pszichiáterhez jártam, de az is csak akkor működik, ha sikerül kifognod egy jót.

Semmi.

10 éve szenvedek több fajtájától

Régóta munkaképtelen vagyok

Súlyos verziójában szenvedek, covid után pszichózis is társult hozza

Nincs sok már hatra

Semmi. 15 éve. Minden nap egy "harc", de hosszú távon fárad az ember.vMinden értelemben. Nem a szenvedés, hanem az idő ami igazán fáj.

Volt egy rövid időszak amikor úgy nézett ki minden rendben lesz és boldog is voltam. Kb 4 hónap oár éve. Viszont az nem volt elfogadott társadalmilag, és veszélyes is volt az egészségemre. Szóval abbahagytam mert legalább családom nem látja így hogy baj van.

Edzőterembe járni edzeni, meditáció,

napi 2-3 liter viz, vitaminok jó étrend és minoségi alvás meg persze egy jó munkahely.

(Pánikbeteg voltam 6 evig es frontin fuggo valamint enni se tudtam feltem hogy hányni fogok.)