Miért van az, hogy valaki elkezdi vonzónak találni a pszichológusát?
Egy ideje járok szakemberhez, egy ellenkező neműhöz.
Már sokmindent elmondtam neki és jól esik a törődése, illetve az, hogy meghallgat, ami nyilván a munkája és semmi több.
Amikor valaki elkezd vonzódni hozzá, akkor az csak amiatt van, mert megad neki valamit (meghallgatja, segíti) ami miatt kialakul a páciensben valamilyen érzés, ami nem valós?
Ezt szerintetek el lehet neki mondani, vagy ez egy pszichológus számára taszító és megszakítja a kapcsolatot?
Igen, amiatt van.
Elmondhatod neki, de nem fogja viszonozni. Ha túl erős lesz a vonzalom felőled, és atlepsz egy határt, akkor atadhat másnak.
Pontosan azért van, több helyen pl. magázódás van éppen azért, hogy magasabb legyen az a bizonyos fal, mert könnyű átesni a túl oldalra. Szerintem éppen ezért tartsd meg magadnak az infót és örülj neki, hogy ilyen szoros, bizalmi kapcsolat alakult ki mert ez az alapja a jó terápiának. 😊
Max párszor fantáziálgatsz arról, milyen lenne vele😁
Köszönöm szépen a válaszokat! Igen, lehet inkább megtartom magamnak, mert vagy jól fogadja és megpróbáljuk kideríteni az okait ennek, de az is lehet, hogy éppen ellenkezőleg és utána a jól alakuló terápiára rányomja a bélyeget, kényelmetlen lesz hozzá járni, esetleg azt mondja, hogy ez egy olyan dolog, ami miatt nem tudjuk tovább folytatni a gyógyításomat, annyit meg nem ér, hiszen én is tudom, hogy ez egy hülye, kósza gondolat. Amúgy sem tudom ilyet hogyan lehetne felvezetni.
Valószínűleg van családja, nem is akarok tőle semmit, hiszen nem is ismerem.
Nem is értem, hogy mostanában miért gondolok rá a szokásosnál többször. 😁
Köszi mégegyszer!
Ó, ebben a helyzetben én is voltam, hű, de régen, hogy még meg is kérdeztem itt, majd megkeresem, és hogy helyre lettem akkor teremtve, hogy nehogy már igaz szerelemnek gondoljam azt, hiszen az csak a teljes bizalma elnyerésének a jele, hogy jól halad a terápia, és pont ugyanolyan, mint amikor egy óvodás gyerek szerelmes az óvónőjébe: tök normális, amíg csak ezen a szinten marad. Én annyira meg is értettem a válaszok alapján és a puszta logika segítségével, hogy amikor aztán egy barátomnak meséltem, hogy beleszerettem a pszichológusomba, és ő nem úgy reagált rá, mint az itt válaszolók, hogy ó, te hülye, az nem is szerelem, hanem ehelyett velem olvadozott, hogy de jó, és jól néz ki, meg ilyenek, akkor én tettem helyre, hogy te hülye, csak nem gondolod, hogy tényleg őszinte szerelem lenne...? Sőt, úgy is hívják ezt, hogy kivetítés: az érzelmeim kivetítése, amit mi magunk félreértelmezünk, hiszen ahogy te is írtad, kérdező, igen, a figyelmességébe szeretünk bele, a törődésébe, stb., mert mindezt elvárjuk álmaink szerelmétől is, így pont beleillik a képbe, illetve az elnyert bizalmi viszonyt gondoljuk szerelemnek, hiszen ez a bizalmi szint egy egészséges párkapcsolatban is a szerelem természetes velejárója.
Nekem azt is írták akkor sokan, meg sok más barátom is így mondta, hogy ez szuper fejlemény, hiszen mostantól tud igazán haladni a közös munka rajtad!
Én amúgy nem osztottam meg a terapeutámmal és tudtam, hogy van családja és tényleg nagyon jó volt a közös munkánk évekig, szerintem meg is oszthatod vele, de tényleg lutri, hogy hogy reagál rá, de mondjuk ha elég profi, akkor ő is tudja, hogy ez jó jel, és nem kéne félreértenie, miközben attól is függ, hogy ő milyen ember a szakmaiságán túl, mármint családi állapota szerint és erkölcsi szintjén, szóval szerintem jobb, ha inkább nem osztod meg vele, ahogy én sem tettem és tudomásul veszed, hogy ez nem igazi szerelem, hanem ez csak egy lépés a bizalmi kapcsolatokot elmélyülése jeléül, ami egyenes út a sikeres terápiához! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!