Miért nem félek attól,hogy másoknak nem vagyok elég jó?

Valószínűleg nem voltak ilyen jellegű bevésődéseid/traumáid. Ezek nagy része gyerekkorban alakul ki, és szerencsés, aki megússza.

De az is lehet, hogy amúgy vannak neked is, és az, hogy ezzel foglalkozol és kiírtad ezt a kérdést, az egyfajta túlkompenzálás nálad.

Lehet, hogy válaszkészen neveltek a szüleid, anyukád igény szerint szoptatott, felvettek, ha sírtál, közel alhattál a szüleidhez újszülöttként. Az első életévekben alapozható ez meg, evolúcióbiológiai oka van. Olvasd el itt a 105-ös választ: https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak..

De igaza van 1-nek, ha érzelemmel reagálsz erre a jelenségre, lehet, hogy neked is dolgod van vele…

Hogy te miért nem vagy ilyen, hát azért, mert (legalábbis e téren) egészségesen fejlődött a személyiséged. Hogy mások miért ilyenek, hát mert nekik meg nem.

"A szeretethiánytól való félelemnek mi értelme van?" -- önmagában így semmi, ez is akkor érthető, ha az embert a "természetes környezetében" vizsgálod.

A Homo sapiens pszichéje eredetileg kőkorszaki törzsi kultúrákban fejlődött ki, ahol az ember életében mindennek a kezdete és vége a törzs, a mai értelemben vett individualizmus nélkül. Ugyan mindenki egyén volt a törzsön belül, de mindenki csakis a törzs részeként tudta magát értelmezni, azon kívül nem volt élet.

Ennek tükrében nyer értelmet az, hogy a gyerek személyiségfejlődése minden korai élményre úgy reagál, mintha az az egész világot, az egész életet jellemezné (ti. az ő világát-életét, az ő törzsi kultúráját). Akkoriban akármilyen kultúrába születtél bele, az volt a túlélés és a lehető legboldogabb élet záloga is, hogy ahhoz alkalmazkodsz, ahogyan ott történnek a dolgok, ahogyan ott állnak egymáshoz az emberek. (Más kérdés, hogy az ilyen kultúrák sajátosságai miatt ott kb. senki nem nőtt fel ehhez hasonló félelmekkel, de erről most nem írok kisregényt.)

Namost a mi civilizációnkban ezzel szemben már hatalmas hátrány, hogy bármit is művel veled a családod az első éveidben, onnantól az összes leendő emberi kapcsolatodban ugyanarra számítasz, és igen nehezen tudsz ebből a dobozból kitörni. Mert míg 30 ezer éve tényleg igaz volt, hogy pont ugyanazt várhattad az egész életedben mindenkitől, mint amit kiskorodban kaptál, addig nálunk már a legkevésbé sem.