Elegem van , hogy mindent magamba folytok ha meg kimondom rossz vege lezs. Kit csinlajak?

Hát, ha te nem tudod ezt a kérdést értelmezni, 02:50-es (remélem, törlik), akkor a hiba a te készülékedben van, a kérdés maradéktalanul és könnyen értelmezhető. Sőt, nagyon-nagyon aprócska empátiával még az is lejön belőle, hogy a kérdező dühös.

Kérdező, rossz emberekkel vagy körülvéve. Pont olyanokkal, mint az előző válaszoló. Normális kapcsolatok nem lehúzzák az embert, hanem építik. Keresd új, szimpatikus, kedves emberek társaságát, ha iskolás vagy, bemehetsz az iskolapszichológushoz, és arra méltatlan, unintelligens embereknek ne panaszkodj, mert ők soha nem fognak megérteni, gyárilag alkalmatlanok. Amíg nincs más, addig a naplóírás is segíthet, de valójában, ha később visszaolvasod, rá fogsz jönni, hogy ezeknek a bosszantó dolgoknak legtöbbször semmi jelentőségük, és jó, ha ezt tudatosítod magadban. Nem kell minden hülyeségen felpörögni. Gondolj bele az adott eseteknél, hogy lesz-e ennek jelentősége 3 nap múlva (mondjuk, hogy valaki bevágta előtted az ajtót).

Nagyon jól írta az előttem szóló, még annyival kiegészíteném, hogy ez akkor igaz, ha van célod, mint pl. legalább elvégezni a tanulmányaidat, mert a céljaid elérésben tényleg lényegtelen, hogy ki mikor hogy vágta rád az ajtót, kérdező.

A naplóírás tényleg jó ötlet, nekem is ez jutott eszembe, amit még cifrázhatsz is azzal, kérdező, hogy konkrétan érzelmi naplót írsz, azaz naponta akár többször is csak azokat a dolgokat írod le, amelyek érzelmet ébresztettek benned, márpedig egy ilyen füzet akkor működik jól, ha minden leírás után vissza is lapozol és átnézed a korábbijaidat, és ami már nem izgat, konkrétan kihúzod, hogy lásd, hogy milyen múlandóak az érzéseid.

A körülötted lévő embereket nem tudod megváltoztatni, csak magadat! Attól még, hogy más így meg úgy viselkedik, neked meg kell tanulnod nyugodtnak maradnod, mert különben érzelmileg tönkre mész hamar!