Hogy álljam meg hogy bántsam magam?

11. De, ez a szakma hibája. Egy terápia vagy bejön, vagy nem. Tehát fizetsz a semmiért, mert a pszichológusnak is meg kell élnie valamiből. Ha egy évig teljesen feleslegesen dolgozott, mert senkinek nem tudott segíteni, akkor is megfizetik. Kérdés, ezt szakmának lehet-e nevezni egyáltalán. Fizetsz egy könyvelőnek, villanyszerelőnek, masszőrnek, magántanárnak, akárkinek, kapsz is érte valamit, a pszichológusnak meg csak odaadod a szép nagy összegeket, vagy kapsz érte valamit, vagy nem. Elhiszem, hogy sokat tanulnak és meg kell élniük valamiből, de amit csinálnak, ez a szélhámosság határát is súrolja. Én is jártam pszichológushoz évekig, és tudom, miről beszélek. Aránylag jó önismeretem van, és az a durva, hogy újat ők sem tudtak mondani. Pont az lenne a lényeg, hogy valami olyat tudjanak, amit én nem, ha már ezt tanulták évekig. Csak mert olvastam pár könyvet a témáról és kritikusan tudom szemlélni magam, meglepő, hogy ők sem tudnak ennél többet nyújtani nekem. Inkább egy ismerősöddel, barátoddal beszélgess a problémáidról, az ingyen van, és lehet, többet is segít.

Kérdező, én szívesen beszélgetnék veled néha egy kicsit, ingyen, az lehet, többet segítene. Rám is jellemző a maximalizmus és volt sokszor kilátástalanság érzésem is. Nem kell kilátástalannak érezned a helyzeted! Ha 10 évvel idősebb lennél, akkor is tudnál még mit kihozni az életedből! Én 30 évesen kezdtem el dolgozni. Jobb lett volna előbb, de nincs veszve minden, és szerintem szép a karrierem, szeretem, amit csinálok. Ha neked esetleg nem sikerülne most (de akár sikerülhet is), akkor sincs semmi veszve, ne aggódj ezen! :) (Kíváncsi lennék, ezt mondta-e a drága pénzekért dolgozó pszichológus neked...)

14. Igen, szerintem a pszichológus hibája. (Ha hozzám szól a kérdés, 13-as voltam.) Voltak/vannak olyan falak az életemben, amikkel nem tudtam mit kezdeni. Ebben nem kaptam segítséget tőle, megközelítőleg se. Előtte is annyit tudtam a problémámról, mint előtte. Kezdjük ott, hogy pl. 1-2 hónap múlva (kb. 8 alkalom után) el kellett volna mondania, kb. mi a probléma, és miben van szüksége az együttműködésemre és milyen módszerrel akarna segíteni. Nagyon titkolóznak a pszichológusok ilyen ügyekben, valószínűleg nem véletlenül, mert akkor senki nem fizetne nekik. Kiderülhetett volna, hogy ő sem tud többet, mint én, csak nem játszott tiszta lapokkal. Így már-már a hókuszpókusz rejtélyessége fedi a pszichoterápiát, mintha tényleg titokzatos boszorkányság lenne.

Mondjuk volt valaki, aki 3 alkalom után megmondta, hogy nem a szakterülete az esetem, ez "csak" párszor 10ezer Ft-omba került, még ez is jobb, mint évekig fizetni a semmiért. De igazából én ezért sem fizetnék, max. nagyon keveset. Ennyivel elmehetsz a boltba, és vehetsz terméket úgy, hogy nem tudod, hogy a doboz belül üres-e vagy nem. Ki akarna egy üres dobozért tízezreket adni? Oké, együttműködés, de akkor mondja el, hogy miben és hogyan várja az együttműködést! Gondolom, a kérdező sem tudja, mit várt volna tőle a pszichológus. De hát éppen ez az, hogy amit mi nem tudunk megoldani, abban kapjunk segítséget, ha nem is sültgalamb formájában, de valami legyen már! Akkor az együttműködéshez készítsen fel, hogy arra képes legyen a páciens! Mert ő sem azért nem képes rá, mert így akarja!

19. Nem értek egyet. Honnan kellene tudnom, hogy a pszichológus működik-e vagy nem? Ő is mondta, hogy nem egyik napról a másikra lesz változás. Ennyivel én is megoldhattam volna a problémámat.

A fogorvost nyilván nem szakmai okokból hagyod ott, hiszen nem értesz hozzá, így felülbírálni sem tudod. Itt az oldalon is tettek már fel több kérdést, amivel megkérdőjelezték a fogorvos szakszerűségét és bizony volt, hogy a fogorvos csinálta jól a válaszok alapján. Mégis, főleg egy ilyen "rejtélyes" szakmánál, mint a pszichológusi, honnan kéne tudnia a páciensnek, hogy mennyire csinálja jól a pszichológus? Épp azért megy hozzá, hogy amihez a páciens nem ért, azt a pszichológus végezze el. Nem érthetek mindenhez, nem tudom felülbírálni sem az orvosok, sem a pszichológusok, sem más szakmabeliek munkáját, mivel nem az én szakterületem, és nem várható el, hogy ilyen szinten értsek hozzá, mert ennyivel én is meg tudnám csinálni azt, amire a szakembert megkérem. Ha meg otthagyom a pszichológust pl. fél év múlva, utána még mondhatná azt valaki, hogy hiba volt otthagyni, mert most előbbre lennék. Főleg, hogy valaki direkt ajánlotta is az adott pszichológust. Nem tartom reálisnak több szempontból sem, amit írsz. Másrészt a pszichológus maga is felsimerhetné, még a terápia elején, ha nem tud elérni eredményt az adott pácienssel, és erről tájékoztatnia kutya kötelessége lenne. Persze jobb neki, ha fizet a páciens sok pénzt.

Amúgy is olvastam könyeket pszichológiai témákról régebben, ezért van némi önismeretem. Nem tudom, hány könyvet kellett volna elolvasnom, hogy a pszichológusról el tudjam dönteni, jó-e, és nem is várható el, hogy ilyen szinten ássam bele magam abba, ami nem a szakmám.