Vallásosok!Szerintetek hogy hogy küzdjem le (elsősorban megismerés lévén) a vallási OCD-t és az ebből eredeztethető erős generalizált szorongást?

Lehet nem teljesen jó a kategória, viszont én elsősorban hívőktől és teológiában jártas emberek segítségét szeretném kérni hogy magát az Istenképem és a vallásgyakorlásom normális mederbe tereljem.

Adva vagyon egy szorongó, önbiz hiányos, motiválatlan, lusta és pesszimista ember aki hajlamos a nihilizmusra (ez volnék én) de van egy erőteljes Isten hitem is.

Sokszor volt már olyan hogy szinte mindenben ami az életemet illeti radikális kritériumokat fogalmazok meg, folyamatosan az jár a fejemben Isten mit gondolhat,de többnyire egy negatív büntető Istenkép alakult bennem ki, 0-24-ben folyamatosan minden rezdülésem figyeli, és minden hibámkor haragosan a pokol felé tekint hogy oda tartok.Ez volt hogy azt eredményezte hogy napokig nem tudtam aludni, volt hogy enni sem, és volt hogy állandó magas pulzusom és vérnyomásom volt, egészen odáig elmenően hogy Isten azzal tesz próbára hogy a sátánt nagyon közel engedi hozzám hogy minél inkább próbára tegyen.

Jómagam pedig ezt elfogadom, és bűnösként sokszor még keveslem is azt a szenvedést amit ennek nyomán átélek, sőt egyfajta lelki önagresszió gyanánt fokozom ezt.Magyarán szugerálom magamban hogy "ez az, borulj is le a földre, és nyomorodj is meg a szorongásba te jóvátehetetlenül bűnös féreg"...

Aztán van hogy ez enyhül, de sokszor ez az egész bekattanás közeli intenzitású önmonitorozást is okoz,az említett fizikai tünetekkel ugye.

Hogy alakítsam magamban át az életemhez és az Istenhez való hozzáállásomat?

Pszichológus ezzel kb semmit nem tudott kezdeni,csak azt hogy éljek a profanitásnak és felejtsem ezt el,mert nem fontos (le akart beszélni), a pszichiáter meg teletömött gyógyszerre amitől csak rosszabbul lettem, amire leállította, illetőleg be akart fektetni, aminek sok értelmét nem látom, tekintettel arra mi folyik ott...

Mit tegyek?