Elcsusztem a jövőm? 18f

Számomra az első segitség az lenne ha megszabadulhatnék a nárcisztikus energiavámpir anyámtol, akit dühkitörésemben a multkor majdnem szétrugtam, erre rinyálva elment a háziorvosomnak panaszkodni hogy "én bántalmazom őt, én nemhalgatok, én terrorizálom"

persze a gyenge elmeolvasó késsége miatt a háziorvosomnak nyilván engem tart bünösnek amit értek, de ha lenne egy kicsi manipuláció kiolvasó késsége is akkor rájöhetne hogy valójaban azért reagálok igy mivel nem vagyok képes eltürni az egész érzelmi terrorizálását az anyámnak félek egyszer az lesz a vége hogy nagyobb kárt okozok és én kerülök börtömbe, visszont azt senki sem figyeli hogy már többször is panaszkodtam a házi orvosmnak az anyámmal valo kapcsolatomrol, de ő nemhajlando AZONNALI!!! PSZICHIÁTRIAI KEZELÉSRE VAGY ELMEGYÓGYINTÉZETBE KÜLDENI AZ ANYÁM, AKINEK ILYEN AGYHALOTT ÁLAPOTBAN NEM LETT VOLNA SZABAD MÉGCSAK A KÖZELEMBE SEM KERÜLNIE NEMHOGY "FELNEVELNIE" MIVEL OLYAN MÉRTÉKŰ ÉLET, GONDOLKODÁS KÉPTELENSÉGET RÖGZÖTT BELÉM HOGY MÉG AZ ALAPVETŐ EMBERI KÉSSÉGEK IS HIÁNYOZNAK BELŐLEM(IQ, EQ)...

Valami tanács hogyan lehet az ilyen szülőtől megszabadulni, ha nagyon erős manipulációs késségekkel bir és tökéletesen kitudja a dolgokat ellenem forditani miközben engem tönkretesz.

Ennek az eredménye hogy legszivesebben megölnem, de józan nyilván ésszel tudom hogy ezt semmiképen nemtehetem, visszont hogy nem történik semmi sem kezdek megőrülni és az időm fogy. Lassan 19 éves leszek és sehol sem tartok 0 kapcsolat, nagyon kicsi életkedv, 100% idegösszeomlás ami ellen senki sem segit mindenre magamra vagyok hagyva szinte olyan mértékü ideg van bennem hogy ha ez kiszabadulna belőlem még a házat is összerombolnam....

visszont félek szakemberhez menni, mert rettegek hogy munkanékülivé válok és az adósságaim sem tudom majd visszafizetni és utcara kerülök stb.

Nemszeretném elvesziten a jelenlegi biztos munkahelyem, ahol visszonylag jól keresnék ha elvégzem az iskolat azonnal felvennének.

Csak félek hogy ha kiderül hogy személyes problémaim vannak akkor lőttek az álásomnak és ezzel minden életkedvemnek, mert tudom hogy a környekemen ez a legjobb munkahely.

28as, én még mindig tanuló vagyok, mivel szökő éves vagyok igy 20.ik születésnapomon fogok éretségizni és mig értetségi nékül vagyok, nincs lehetőségem a szakmámon belül munkát válalni a mentális egésségem miat pedig nemmerek más munkát felválalni, mert az extrém szociális szorongásom elveszi az agyikapacitásom 80%-át...

29es, na nemond...Ez annó az orvosok dolga lett volna, mára nagyrészt mindegy mivel annyira ledegenerálódtam a vele eltöltött idő alatt, hogy még az alapvető szükségletek elvégzésében is nehézségeim akadnak...

Reménytelennek látom magam és ha neadjisten megélem a középkort, gondolom hasonló mentalitású ember lesz belőlem mint MC Isti, mert hasonló kapcsoltom van az anyámmal...(Kinyalja a segggem, visszont cserébe elveszi az összes életenergiám és manipulál)