Extrém szorongó emberként miért inkább “természetfeletti” dolgok miatt aggódtam folyamatosan, miért nem hétköznapi dolgok miatt, mint pl hogy elrabolnak? Mi erre a magyarázat?

Gyerekkorom óta súlyosan szorongok. Pár éve volt egy idegösszeroppanásom, azóta rettegek attól hogy elrabobnak, megtámadnak és este már nem merek kimenni az utcára.

Előtte sosem aggódtam ezen és rengetegszer értem haza éjfél körül egyedül és semmi gondom nem volt ezzel. Vagy mentem el néha néha bulizni akár új kollégákkal is.

Hogy van ez? Az idegösszeroppanásom előtt mindig azon aggódtam hogy nem hozom ki az életemből a maximumot, nem kapok majd munkát, nem lesz minden tökéletes... emiatt voltak pánikrohamaim, a fordulópont után pedig egyből váltottam és utólag is attól rettegek hogy mi lett volna ha itt elrabolnak, megtámadnak(van rossz tapasztalatom férfiak nyomulásával kapcsolatban...)

Jelenleg nem merek elmenni a kisvárosból ahol most lakom mert csak ez biztonságos, de este 9 után már itt sem merek kimenni a házból...

előtte külföldön veszélyesebb országban is el mentem menni pl taxival egyedül haza, vagy este 10 után a boltba ha akkor volt csak időm.... most ettől már hányni tudnék annyira felkavar.

Bármeddig agyalok, nem tudok rájönni hogy hogy működik ez és mi történt a fejemben.