Mikor kell pszichológushoz fordulni?

Akkor az 5-ös kommentelőnek nincs is igaza?

Nem hiszem, hogy a szüleim miatt lenne. Hisz az osztálytársak zaklatása miatt is lehet, nem? Volt, hogy a cuccomat a kukába dobták! Vagy egyszer megharapott pont az, amelyik pártjára állt a barátom, még hozzá csak azért harapott meg, mert kielőztem! Vagy mikor az én padomba ültek, akkor befújták fertőtlenítővel, mintha leprás lennék!

Szerintem lehetséges ezek miatt van, vagy nem?

A szüleim pozitívak velem, csak néha leszidnak ha 4-est szerzek, de azt mindig úgy fogtam fel hogy a saját érdekemben teszik, nem gondoltam azt miatta, hogy mások jobbak. Mert tudtam hogy nem igaz...már ha nem igaz.

De muszáj pszichológushoz fordulni?

Már új környezetben vagyok, új esélyekkel. Jól érzem magam, törekszek megfelelni. Mármint magamnak, mert nem a szüleim miatt van ez...hisz lehet leszidnak a 4-esért, de annyira nem maximalisták. Az egy hibáért még sosem szidtak le. Se a kettőért...amíg ötös volt az érdemjegy addig sose. Viszont magamnak is akarok bizonyítani ezzel, hogy igen is megtudom csinálni, én vagyok a legjobb. Persze úgy se én leszek, hisz az osztály tele van jó tanulókkal, de egyforma szinten vagyunk.

És nem vagyok én se maximalista, mert elfogadom ha néha rossz jegyem van, de igyekszek kijavítani nem pedig belenyugodni mint pár régi osztálytársam.

És nem hiszem hogy ezért bántottak, mert akkor még bátor voltam mikor ezeket tették velem. Túlságosan is. Szerencsére utána tanultam belőle, de kicsit túlságosan is visszahúzódó lettem, és kicsit pesszimista is.

Te vagy nem olvastad végig a kommentem vagy nem értelmezted.

Írtam, hogy nem én vagyok a legjobb, egy szinten vagyok az osztálytársaimmal, és én leginkább erre törekszek. Hogy ne lógjak ki a sorból valami rossz miatt. Oké, erre megint írsz majd egy liturgiát, de na. Nekem ez így jó, vagyis úgy értem hogy nem viszem túlzásba, nem tanulom magam halálig, csak pár órát amennyi szükséges.

És igen ilyen vagyok. Nyilván nem így születtem, ahogy senki se. De ez olyan mintha azt írnád hogy elégedjek meg a kettessel, mert arra vagyok képes. Nem. Ha rosszabb jegyet szerzek az tudom miért van. Általában figyelmetlenség miatt, vagy csak egy picivel több tanulás kellett volna. Ami annyit jelent hogy 1 óra helyett mondjuk 1,5 óra.

És ez gimiben normális. Normális, mert át kell állni az általános iskolai lazsálás után, mivel ott max egy óra tanulás is elég volt. Itt nem. Ez nem maximalizmus kérdése, csupán a változásé.

De az enyém. Én tudom milyen vagyok, már bocs.

Általában ötöst szerzek, csak néha napján csúszik be négyes. És az ötösért való tanulás mellett jut időm könyvet írni, olvasni, kikapcsolódni az osztálytársakkal (az más kérdés hogy) és persze az alapvető szükségletekre is (evés, alvás, stb.).

Kérlek ne a "más kérdés hogy"-ba köss bele. Azt arra írtam, hogy kikapcsolódok az osztálytársakkal, élvezek velük lenni, de néha egy kicsit stresszes. De ez az 5-ös kommentelő segítségével megoldható.

És azért filózok ezen, mert az előző kérdésnél szinte mindenki azt írta. Ezért könnyebbültem meg a 3-as kommentre. Mert rájöttem, hogy nem kell pszichológushoz menni feltétlen, aminek nagyon megörültem.

És azért tettem fel az előző kérdést, mert egy videó nagyon hasonló tüneteket sorolt fel a szociális fóbiára, mint amiket én tapasztalok, ezért félni kezdtem hogy mi van ha. Féltem hogy bebeszélem magamnak, ezért tettem fel a kérdést.