Miért akarok ennyire meghalni? Nincs kedvem semmihez se, nincs életkedvem.

Ezt a magány vagy egyedüllétbe kellett volna feltenned. Ott szoktak ilyen kérdéseket írni.

Aztán egymást győzködik, hogy ne tegyék meg.

A másikat meg tudják nyugtatni, le tudják beszélni, de magukat már nehezebb.

Amiről írtál, az akkor is depresszió, ha azt írod rögtön az első mondatodban, hogy ez nem az. Most szólok neked, hogy de, az.

Motiválatlanság az első szó, amelyre a leírt szavaid assziociálnak, az viszont rögtön a depresszióra vezethető vissza, mivel az az oka, netán a következménye vagy mindkettő, azaz velejárója. Depresszió. Pont. Ízlelgesd csak bátran, nem ciki, népbetegség, üdv a klubban. Aki öngyilkosságról fantáziál, az depressziós, sőt, ez a depresszió legalapvetőbb jellemzője, tehát megint csak depresszió, akkor is, ha szerinted nem az.

A depresszió nem szégyen, hanem népbetegség, még egyszer leírom, hogy biztosan átmenjen a mondandóm, állapot, helyzet, lelki betegség, nem tehetsz róla, de tehetsz ellene.

Nem értem, hogy miért érzed úgy, hogy rejtegetned kéne, ha csak nem az általános szégyenérzet miatt, amellyel úgy gondolod, hogy kilógsz a többiek közül, pedig szinte mindenki depressziós, ki jobban, ki kevésbé, az egyáltalán és kicsit sem depressziós emberek a társadalom nagyon apró hányadát teszik csak ki. Viszont a többség tökéletesen titkolja, mintha bűn lenne betegnek lenni.

Amúgy tegnap volt a lelki egészség világnapja, jó is, hogy szóba került ez most itt, hiszen a náthát pl. szerintem nem szokás szégyellni, akkor a depressziót vagy más betegségeket miért kéne?

A lakó- és munkahelyváltozás lehet, hogy tényleg jót tenne neked, de más változtatásokat is véghez kell vinned ahhoz, hogy ki tudj lépni a lefelé húzó örvényből.

Egyedül természetesen nehéz, de először is vedd tudomásul, hogy depressziós vagy, aztán meg merj segítséget kérni. Ha a környezetednek feltűnt, hogy gyakran vagy szomorú, akkor tán szintén szívesen segítenének neked jobban érezned magad, de én tisztában vagyok azzal, hogy a depresszió nem egyenlő egy rossz kedvvel. Olvass te is a depresszióról netszerte, de persze az is jó, hogy ide már írtál, írhatsz magánba is. Amíg depressziós vagy és úgy nézel ki, ahogy írod, hogy mindenki mondja, hogy szomorúnak látszol, akkor értelemszerűen látszik rajtad a lelki betegséged, pláne, ha el is utasítod a rajtad segíteni próbálókat. Így nem vonzani fogod a csajokat vagy barátokat, hanem éppen taszítani, márpedig a magány csak még mélyebbre taszít a végeláthatatlannal és öngyilkossággal végződő örvényben.

Remélem, te is belátod azt, hogy egy mentálisan egészséges ember nem gondolkodik öngyilkosságon. Tehát te beteg vagy, és ezt nem azért mondom, hogy bántsalak, hanem azért, hogy segítsek rajtad, ami csak akkor lehetséges, ha magad is belátod, hogy segítségre van szükséged.

Nekem is van tapasztalatom a depresszió kezelésében, de nem vagyok szakember, a pszichológus csak beszélgetéssel, a pszichiáter meg gyógyszerekkel is tud segíteni, ám alternatív gyógymódok is vannak, amelyek legalább olyan jól tudnak segíteni, én is megjártam már sok kört a saját depressziómmal, amelyre már csak emlékként tekintek vissza. Én végleg elköteleződtem az élet mellett, mert megértettem, hogy nem egészséges saját magunkat bántani és mert tudom, hogy az élet amilyen kilátástalan lehet, lehet pont annyira fantasztikusan boldog is, de ehhez több év pszichoterápián vettem részt és rengeteg önreflexiós munkán, no, meg életmódváltoztatáson. Meditáció, sport, és bizony, hogy az, hogy mit eszel-iszol és mit nem, az is hatással van arra, hogy milyen szemmel látod a világot!

Értékes vagy, az élet szép, csak meg kell találnod azt a nézőpontot, ahonnan ezt te is láthatod! A lényeg, hogy nem vagy egyedül!

Azt sem értem, hogy miért zavar téged az, hogy az emberek körülötted megjegyzik, hogy szomorúnak tűnsz, legalább valaki törődik veled és nem egyedül élsz egy magányos légbuborékban, ahogy néha érzed a depressziós állapotodnak köszönhetően.

Az előző válaszom, a 4. röviden: azért, mert depressziós volt, de, igen, akkor is, ha te azt gondolod, hogy nem, ami egy mentális vagy lelki betegség, ám lehet rajta segíteni!

Örülök, hogy ide kiírtad, mert ez már egy lépés a segélykérés és találás felé! Válaszd az életet! Az élet szép is tud lenni! :)

8-as válaszoló, azt mèg megkérdezhetem, hogy cukor helyett fogyasztassz-e valamit? Màrmint, pl. természetesen előforduló cukrot, gyümölcscukrot, (gyümölcsből) pl.? Vagy valamit egészségesebb alternatívát, èdesítèsre?

Előre is köszönöm!