Nap közben depresszió és szorongás, délután/este jól érzem magam. Mitől lehet ez?

Megfigyeltem, hogy mostanában nap közben rossz a kedvem nagyon és szorongok. Délelőtt még kevésbé jelentkezik, inkább a délutáni órákban kb munkaidő végéig. Az is tény, hogy nem szeretem a munkám, sok az üresjárat is, ha mégis van munka, azt sem élvezem, unalmas, monoton. Viszont a fizetés nagyon jó, ezért nem feltétlen váltanék most munkahelyet. Pláne, hogy egyelőre diplomám sincs (az abszolutóriumot megszereztem, de még a szakdolgozatot nem sikerült leadni). Valahogy így nap közben elkezdek szorongani, depressziós leszek. Olyan szürkének érzek mindent, motiválatlan vagyok, unalmasnak tartom az életem és magányosnak is érzem magam. Szorongás van bennem, hogy a barátomnak már nem is vagyok érdekes, hogy már nem szeret annyira, hogy a barátaim többségével is azt érzem, hogy én többet teszek bele. Mintha folyamatosan elfogynék lelkileg. Nem ér túl sok sikerélmény, közben látom, hogy a barátnőim és a barátom élete is pörög, izgalmas munkáik vannak, tele vannak energiával. Én pedig egy kis szürke kisegér vagyok, jellegtelen, unalmas, befásult. Nap közben nagyon durván szorongást és magányt érzek, meg olyan üresség-érzést.

Délutánjaimat mindig betáblázom a fentieket kompenzálandó, megyek vagy edzeni, vagy barátőzni (amit általában mindig én kezdeményezek), barátom is átjön, de képtelen vagyok egyedül lenni délutánonként is. Úgy érzem, hogy képtelen vagyok délutánonként itthon ülni, el kell terelnem a figyelmem ezzel-azzal. Éppen ezért alapvetően így késő délutánra és estékre mindig fel vagyok töltődve érzelmileg, viszont másnap kezdődik minden előlről...

Hálásnak kéne lennem, hogy van munkahelyem, ahol relatíve kevés munkáért is sok pénzt kapok, de valahogy mégis munkaidőben jön rám ez a szorongós-depressziós érzés..