Gyávaság vagy bátorság,ha feladom?

13

1. Átugrottam, ne haragudj ("meg ha elvégzem dr leszek"). Nem tűnt érdekesnek ez a fél mondat a kérdés olvasása közben.

2. Nem neked írtam, hanem vki dr, dri szavakat írt a válaszaiban (ezek szerint jól, mert rád reagált). Te orvosi egyetemre jársz és orvos leszel. A doktort és az orvost nem pont ugyanúgy használjuk, tehát nem mondjuk, hogy "orvos úr", de azt sem mondjuk, hogy "doktor vagyok". Vagy doktori egyetemre jársz? Mert olyan nincs. Doktori iskola van.

Már a szóhasználatodban látok idegenkedést. Az orvos orvol(ja a problémákat). Orvosira jár. Orvos lesz.

Volt itt kérdező korábban, aki a fogorvosit csinálta 9. éve, nem te vagy az?

Bocs a direktségért. Létezik felállás a reménytelen helyzetből. Nekem az segített, hogy Istenhez fordultam. 30 évesen semerre se tartott az életem, 2 éves csúszással végeztem egyetemet, nem tudtam tartósan elhelyezkedni. Ebből álltam fel. 14-30. év pokol volt az életemből.

Olyat kell végezni, ami nincs a képességeid felett. Ha kitűnő tanuló voltál, biztos hogy van neked való felsőfokú végzettség, akár két év alatt is lehet ilyet szerezni értettségi alappal.

(Én is pályát módosítottam, kétéves képzéssel, igaz ahhoz kellett beugróként az egyetemi alapszak.)

Isten gondviselésébe vetett hit ad erőt, aki azt mondta, gondoskodik a benne hívők alapszükségleteiről (ebbe beletarozik a munka). Ezzel a tudattal végig lehet csinálni feladás nélkül egy pályamódosítást.