Miért van hogy apróságokon meg tudok hatódni, de egyébként elég érzéketlen vagyok a negatív dolgokat illetően?

Csak egy tipp:

A szomorú videók azért hatnak meg, mert olyan eszközöket haszanálnak bennük, amik ezt az érzést fokozzák. Egyébként a hajléktalan embernek amikor segítenek, az inkább meghatódás, ami nem feltétlen negatív érzelem.

A rossz jegy megvisel, mert úgy érzed tudtál volna ellene tenni valamit, de a halálról írod, hogy tudod, hogy az élet része. Talán azért nem viselt annyira meg, mert tudtad, hogy nem lehet elkerülni, így természetes.

Az is lehet, hogy annyira siker orientált vagy, hogy neked a jegyek a legfontosabbak az életben, talán fontosabbak, mint a macskád, ezért sírsz miatta, a macska miatt meg nem.

De aztán az is lehet, hogy mások felé érzékenyebb/empatikusabb vagy, mint magaddal. Amikor valaki kiabál veled, akkor téged bántanak, amikor a hajléktalannak segítenek, az pedig mással történik.

Nem tudom milyen családtagjaidat vesztetted el, és milyen barátságaid mentek tönkre, de ha nem volt olyan mély a kapcsolat köztetek, akkor talán amiatt nem érintett úgy meg.

Hasonlóan vagyok, mint a kérdező.

A felnőtt fiamnak is mondtam, hogy ezt nem értem. A feleségemmel halála előtt fél évig szinte mindig együtt voltunk, vagy a közelében voltam, ha esetleg szüksége lenne rám. A halála pár perces kiakadást nem számítva nem hatott rám se jó, se rossz irányba.

Vagy elvesztettem a munkámat kb 12 éve. Örülnöm kellett volna, hogy felszabadultam a stressztől, de a fejem ugyanolyan intenzitással fájt tovább, még sokáig, mintha mi sem történt volna.

Bezzeg a romantikus filmek némelyike, vagy a ma látott gyászos filmkezdet megríkattak.

Szerintem a Sors, és a Természet játékszerei vagyunk.