Miért bántom magam fokozottabban, ha baj van, a stressz és negatív dolgok történnek?

"enyhe" self-harming mindig jellemző volt rám, ujj bőr tépkedése rágása, hajtépkedés- a töredezett részek letörése, körömrágás.

Vannak nyugalmi szakaszok, ha minden ok, akkor szépek az ujjaim, épek, kb onnan látható, hogy hogy megy éppen az élet. Ha baj van, nem elég hogy baj van, fájdalmasra bántom a köröm, ujj részeket.

Nem kamasz vagyok, hanem felnőtt. Sok területen kell felelőségteljesen irányitani az életet, túl sok is. Úgy ahogy jól menedzselem a jelenlegi nehéz helyzetet, túl nehéz. Az eleve túl sok feladatra épp most pl túl sok stresszes rossz helyzet jött.. az ujjaim szörnyűek. Nem elég hogy mennyi gond van, még ez a fájdalom is. Miért? Tapasztalatokat, támogató hasznos gondolatokat várnék.