Milyen emberhez kéne mennem, aki nem pszichológus, hanem olyasvalaki, aki ki tudná belőlem hozni a legideálisabb, legjobban funkcionáló, legönazonosabb önmagam?
Igen, magyarán azt szeretném, hogy valaki kicsit átneveljen. Ugyanis úgy nőttem fel, hogy a családom egy szerepbe rakott, folyamatosan elbizonytalanított magamban, érvénytelenítette az érzéseimet, leszoktatott arról, hogy kiálljak magamért, higgyek a saját céljaimban, fontosnak tartsam a saját vágyaimat. Az eredmény egy súlyosan alulteljesítő, depressziós, nagyon frusztrált és sérült önképpel rendelkező felnőtt lett, aki nagyon szégyelli az életét és akit senki se tud megérteni, mert ezt a rosszul funkcionáló, kishitű séma szerint élő embert látják, vagyis ténylegesen azt hiszik, hogy ő csak ennyi és nem is akar többet/nem is nagyon lehetne belőle több. Talán annak lehet róla fogalma, aki gyerekkorom óta ismer, és végigkövette, hogyan változtam meg, de ilyen kevés van és nem is nagyon érdekli az életem.
Pszichológusoknál pedig azt tapasztalom, hogy nem annyira értik, mit akarok, inkább arra törekszenek, hogy békéljek meg a kialakult helyzettel. Hát, békéljen meg a f*szom. Aki nem élte még meg, hogy valóban tehetséges, kreatív (tényleg az vagyok) és szenvedélyes, energikus ember, de ezeket nem tudja magából előhozni, és mindig haldoklik belül, ha a barátai a saját életükről mesélnek vagy más elért eredményeit látja, az nem érti, hogy ez egyszerűen nem megoldás, így nem lehet élni. Nem opció az, hogy ebben a hamisított, magamtól elvágott, üres és szenvedély nélküli létállapotban tengődjek, miközben tudom, hogy mennyi lehetőség van bennem, de nem tudom magamat megmutatni a világnak. Nem fogok úgy tenni, mintha ez élhető lenne, vagy felszínre hozom a valódi énemet, vagy öngyilkos leszek.
A pszichológusok, terapeuták nem akarnak "nevelni", nem egy értékrend szerint terelgetik az embert, utat mutatva neki, hogy mit kellene csinálnia, mint mondjuk egy odafigyelő szülő vagy idősebb rokon teszi, aki jót akar a gyereknek, aki még nem rendelkezik annyi élettapasztalattal vagy magabiztossággal, hogy tudja, merre menjen. A pszichológus csak kérdez meg mélyíti az önismeretet, de nekem ez nem elég. Visszajelzésekre van szükségem és validációra, arra, hogy valaki legalább valamennyire érzelmileg invesztált legyen abban, hogy változzak. Kb. mint egy edző, aki egy tehetséges sportolót edz. Mindkettőjüknek az az érdeke, hogy a fiatal tehetség kihozza magából a maximumot, és az edzője utat mutat neki. Megismer, rámutat az értékeimre, visszajelzést ad a képességeimről, megtanít hinni magamban. Na, erre lenne igazából szükségem. Ezt kitől és hol kaphatnám meg? (Remélem, nem azt fogjátok írni, hogy coach-tól... nem éppen erre gondoltam, bármennyire is adná magát az edző-hasonlat miatt.)
És nem, sajnos már nem vagyok kamasz. (És nő sem vagyok, ha valaki esetleg meg akarna keresni privátban ajánlattal. Valamint zsoltárokra sem vagyok kíváncsi. Minden más ötletre nyitott vagyok.)
válasza:Te tudod kihozni magadból, amit szeretnél. Önismeret, világismeret, élettapasztalatok, akaraterő kellenek. Olvassál, nézzél értékes filmeket, interjúkat, stb. írd le magadnak a gondolataidat és nézd hogyan változnak, mit valósítassz meg belőlük. 3 létstádium (Kierkegaard), te az elsőben vagy jelenleg.
válasza:Még valami: ha a környezetedet, másokat hibáztatsz, az nem visz sehová.
Ha hátráltat a környezeted, állj saját lábra, költözz el otthonról.
"És? Mi történt?"
Semmi nem történt. Valahogy nem éreztem azt, hogy igazán "betalál" a terápia. Úgy általában mindig az a problémám ezekkel, hogy nem szoktam azt érezni, hogy előkerül az, ami a problémát okozza. Szituációkban tudna ez előjönni, ha elővennénk élethelyzeteket, és megnéznénk, hogy közben nekem mi játszódik le a fejemben, és meg lehetne vizsgálni ezeket az éretlen hiedelmeket. Egyedül egy intenzív csoportterápián éreztem, hogy változást hoz, de nem mehetek el mindig több hónapra ilyenre. Meg úgy egyáltalán, szerintem már túl idős vagyok ahhoz, hogy olyanná váljak, amilyen lenni szeretnék. Elcsesztem a fontos időszakot az életemben, amikor egy szilárd identitást meg jó önképet kellett volna kialakítanom, meg meg kellett volna tanulnom megbízni emberekben meg párkapcsolatban élni. Nem akarok így élni tovább.
válasza: válasza:#13 „Elcsesztem a fontos időszakot az életemben, amikor egy szilárd identitást meg jó önképet kellett volna kialakítanom, meg meg kellett volna tanulnom megbízni emberekben meg párkapcsolatban élni. Nem akarok így élni tovább.”
Nem így megy a dolog, hogy ha nem lettél sikeres, akkor már nem is akarsz élni. Az élet drága dolog, ha eldobod magadtól, lehet következő életedben putriban születsz Indiában. Egyébként se olyan könnyű megölni magad, mint gondolod. Ha igazán közel kerülsz hozzá, akkor esik majd le. Ha elveszted a fejed, és ész nélkül kísérletet teszel, meg le is nyomoríthatod magad.
Szellemi perspektíva váltásra lenne szükség, hogy ne másokhoz hasonlítgasd magad, vagy ne a kiemelkedő , csillogó eredményekre törekedj. Szellemi lény vagy, sőt erkölcsi lény, aki felelősséggel tartozik a cselekedeteiért. Ez az alap, amire lehet építeni. Csak magadhoz képest kell fejlődni. Nagyon fontos, hogy mások hibáztatása, zsákutca. Egyedül magadra számíthatsz, illetve, nem hallgatom el, nekem az Isten hit ad egy olyan erőforrást, ami 1000-szeresére növeli az erőmet és megküzdő képességemet. Ha csak magamra számíthatnék feladtam volna. Szóval a legpontosabb fogalmazás az, hogy se másokban se magadban (azaz semmilyen emberben) nem érdemes megbízni korlátlanul.
Nekem is sokféle tehetségem van, és mégse tudom kibontakoztatni mindet. Nekem például orvosira kellett volna menni, az agyam is megvan hozzá meg, plusz szociális érdeklődés, szeretek segíteni embereknek. Ez lett volna az ideális választás. Ezzel szemben, 5 év helyett 7 év alatt végeztem el egy egyetemi büfészakot, és hosszú-hosszú ideig voltam munkanélküli. Próbálkoztam váltani, piacképesebb szakma felé, de feladtam mindig, féltem a kudarctól. 30 évesen mélypontra kerültem, öngyilkosság közelébe. Hál Isten, ezidőtájt tértem meg, pontosabban megértettem mit jelent a hit: Istenben való bizalom, minden körülmények között. 31 évesen módosítottam pályát. Szeretek tanúságot tenni, hogy az Istenben való bizalom a szarkupac mélyéről húzott ki.
Ha gondolod megírhatod, milyen tehetségeid vannak, és milyen körülményeiddel nem vagy elégedett, privátban.
válasza: válasza: válasza:„És azért aggaszt ennyire a korom, mert én alapvetően a tanulásban vagyok jó. Nekem már rég több évnyi kutatás meg tdk-eredmények meg konferenciákra járás kellene, hogy legyen a hátam mögött, mint a hozzám hasonló képességű embereknek, akikben egy közegben mozogtam.”
Érdekes amit mondassz. Nekem is erős oldalam a tanulás, szeretek is tanulni. Viszont bennem fiatal koromban semmi ambíció nem volt, versenyeken induláshoz. Volt egy tárgy amitől be voltam tojva, féltem, hogy megbukok, kompenzációként annyira megtanultam (integrálós deriválós műszaki tárgy volt), hogy a tanár azt mondta helyem van a tanszéken. Komolyan gondolta. Engem viszont az a terület nem érdekelt (a matekos dolgokat szeretem persze, de a gyakorlati vonatkozásai a konkrét tárgynak), úgyhogy jó hogy nem mentem oda. Sokszor nem a legtehetségesebbek érvényesülnek, hanem akikben ambíció van. Akkor lesz valakiből egyetemi ember, kutató, ha már huszas éveiben benne van ez az ambíciózus törekvés. Te hogy estél ebből ki (írtad, egy közegben mozogtál velük)? Lehet, lezárulnak lehetőségek az életben és nem lesz már belőled kutató, de meg kell nézni milyen ajtók vannak nyitva, amiken lehetőséged nyílik fejlődni. Ugye az én világképem az istenhit, Istent egyáltalán nem érdeklik a tudományos fokozatok, rangok, társadalmi teljesítmények. Nála szellemi dolgok számítanak. Egyik kedvenc idézetem a Példabeszédekből: „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.”
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!