Lehetséges, hogy egy pszichiátert tudjak úgy manipulálni, hogy azzal diagnoszitizaljon amivel en szeretném?

Vannak barátaid?

Mert azok a figyelemhiányosak általában akik magányosak és ezért szeretnék mások figyelmét felhívni magukra

Ha jó szakemberhez mész, aki figyelni is akar rád, azt nem fogod megtéveszteni. Látott ő már sok mindent.

Amúgy mi lenne, ha neki is elmondanám a ketsegeidet úgy, mint ahogy itt leírtad?

13 Dehogynem lehet megtéveszteni őket

Ha azt mondom, hogy hangokat hallok a fejemben akkor azonnal skizofrénnek fognak minősiteni és már irják is felfelé a skizofrénia elleni gyógyszert ami maga egy atombombával egyenlő az egészséges emberi életre nézve

Mégis honnan tudná még egy jó szakember is, hogy mi van a fejemben?

Ők is csak arra tudnak támaszkodni amit elpanaszolsz nekik, te meg azt mondassz amit akarsz

De mint már a fentiekben emlitettem csak saját magával szúr ki az illettő ha olyan gyógyszereket kezd el szedni amire nincs szüksége

14: Senki sem megy orvoshoz, hogy ő skizofrén, meg hangokat hall. :D Egy igazi mentális beteggel pont az a gond, hogy nem akarja beismerni, hogy beteg.

Általában akkor kerülnek orvoshoz, ha a szomszédok, család, barátok rájuk hívják a rendőröket a viselkedésük miatt.

15 hát ha én olyan hangokat hallanék amik valójában nincsenek is akkor bizony mennék orvoshoz

Például van egy haverom,az azt mondta, hogy szimplán kiváncsi rá, hogy milyen a skizofrénia elleni gyógyszer ha beveszi az ember

Mondtam neki ha egy teljes pusztulást akar az agyában meg a testében akkor adhatok neki de nem ajánlom

17 Ha valakivel őszintének kell lenni az pont az az orvos aki gyógyszereket ir fel

Ha hazudsz neki bármilyen okból is akkor félre fog diagnosztizálni és felir olyan gyógyszereket amikre semmi szükséged nincs és a végén még te fogsz szívni a gyógyszer mellékhatások miatt

Ezért gondold át, hogy mi bajod van mentálisan meg fizikálisan aztán őszintén mondd el neki és majd ő megpróbál összerakni mind mentálisan mind fizikálisan

OFF: Nem igaz, hogy valakit azonnal skizofrénnek diagnosztizálnak, mert hangokat hall. Egyrészt, a hanghallások oka lehet organikus is (pl. agydaganat, fertőzés), így először azt kell kizárni. Másrészt a diagnózis felállításához az kell, hogy a következő tünetekből két (vagy több) mindegyik egy egyhónapos időszak jelentős részében fennálljon: téveszmék, hallucinációk, inkoherens beszéd (pl. gyakori kisiklások), szembeszökően szétesett vagy katatón viselkedés, negatív tünetek, azaz hangulati üresség, alógia, akaratnélküliség.

OFF2: Az egyik válaszolónak üzenem, hogy legyen szíves megtanulni a "pszichiáter" szót rendesen leírni, mert rendszeresen belebotlom abba, hogy "phszihiáter"-nek írja.

ON: Egy tapasztalt pszichiátert vagy pszichológust a nagyon intelligens, felkészült és jó manipulációs képességekkel rendelkező, pszichopátiás személyiségek be tudnak csapni.

Ugyanakkor erre a szakemberek is felkészültek. Az 500 kérdéses Minnesota-tesztben pl. van egy ún. validitásskála, amely a ferdítések szűrésére alkalmas, és azt mutatja meg, hogy a vizsgált alany a tüneteit erősebbnek vagy enyhébbnek akarja beállítani, illetve, ha "szeretne" megkapni egy bizonyos eredményt, diagnózist. Emiatt vannak benne ismétlődő kérdések, amelyek ugyanazon jelentésűek, csak másképpen fogalmazták meg őket. Pl: "Nem bánom, ha én vagyok a társaság középpontjában.", "Nem zavar, ha mindenki rám figyel.", "Nem jövök zavarba, ha mások előtt kell szerepelnem."

Ezek jelentésükben nagyon hasonlóak, mégis előfordul, hogy az egyikre adott válasz eltér a másik kettőre, háromra stb adott választól. Ez jellemzően olyanoknál fordul elő, akik nem akarják manipulálni az eredményeket. Ha a vizsgált személy felismeri, hogy ismétlődnek a kérdések, és betegebbnek vagy kevésbé betegnek akarja mutatni akarja magát, akkor következetesen az előzőeknek megegyező választ ad minden ismétlődő (azonos jelentésű) kérdésre.

A validitásskála egyik része a hazugságskála (L). Ezt a 15 tételes skálát azon személyek kiszűrésére fejlesztették ki, akik túlzottan jó fényben akarják feltüntetni magukat.

A 60 tételes F skála két tényező felderítésére alkalmas: Egyrészt arra, hogy a személy csak véletlenszerűen, gondolkodás nélkül válaszolt-e a tételekre, másrészt arra is, hogy kimutassa a vizsgálati személy eltúlzott betegségtudatát, amikor szándékosan a valóságosnál betegebbnek akarja feltüntetni magát.

Ha a teszten minél betegebbnek szeretném feltüntetni magam, (vagy éppen egészségesnek), akkor annak "hatása" nem(csak) a klinikai skálán fog tükröződni, hanem a validitásskála 'L' vagy 'F' részén. Ezen analógia szerint - ha a manipuláció a cél -, akkor "érdemes" életszagú, nem túlzóan egyik irányba dőlő (egészséges vagy beteg), illetve nem egy általam kívánt klinikai skálára utaló válaszokat adni.

Egy példát mondok, hogy könnyebben érthető legyen.

Szeretném, ha szkizofréniával diagnosztizálnának, azért a teszt bizarr gondolatokat, társas izolációt, hangulati és viselkedési zavarokat, koncentrációs és impulzív kontrollzavarokat mérő kérdéseiben (amennyiben felismerem ezeket, és tudom, mik a szkizofrénia diagnosztikai kritériumai) ennek megfelelő válaszokat adok. Ha minden ilyen kérdésre az sch.-ra jellemző, annak gyanúját erősítő válaszokat adtam, a tesztet kiértékelő szakember arra fog gyanakodni, hogy túlzottan betegnek akarom magamat mutatni (ami megjelenik a validitásskála 'F' skáláján), ezért a teszt értékelhetetlen lesz attól függetlenül, hogy a szkizofréniát mérő skála (sc.) nagyon súlyos állapotot tükröz.

Ha viszont nem érek el túlzottan magas pontszámot, akkor kevésbé (vagy nem) tűnnek természetellenesnek a válaszaim, de a klinikai skálán így is megjelenik az sch.-gyanú.

Ez csak egy teszt a sok közül. Ahhoz, hogy valaki manipulálni tudjon egy pszichológust vagy pszichiátert, nemcsak a kívánt betegség vagy személyiségzavar tüneteit és diagnosztikai kritériumait kell nagyon alaposan ismerni, hanem egyfajta "érzék" is kell hozzá; az embernek szinte már el kell hinnie, hogy tényleg beteg, bele kell helyezkednie az adott betegség természetébe.