Az öngyilkossági gondolatok normálisak-e valamilyen mértékben?

Évek óta váltogatja egymást a jó és rosszabb korszakaim, de a hangulatomat általánosságban a rosszkedv, levertség, csalódottság jellemzi. A jobb időszakaim is inkább azért vannak mert magamra erőltetem, nem pedig belülről fakadnak. A rosszabb időszakaim mostanában egyre sötétebbek és szomorúbbak, kilátástalanabbak. Évek óta sokszor jut eszembe az öngyilkosság, de mostanában egyre többször és egyre többet gondolok rá, mint tényleges megoldás. Eddig csak egy jó alternatívának tűnt. De most már utána olvasok, érdeklődöm utána stb. A lényeg az, hogy normális-e ez az én koromban? Mindenkinél van ilyen és ez csak átmeneti vagy az súlyos dolog? 26 éves férfi