Ez alvási paralízis volt?

Szeretném leszögezni hogy semmit nem tudok róla hogy ez normális-e vagy nem, vagy hogy mi miatt, én mentálisan rendben vagyok, most történt először ilyen, elvileg lehet azért mert túl későn feküdtem le aludni. Ezt a kérdést többek között azért írom ki, hogy most kelés után gyorsan lejegyzeteljem ennek a dolognak a furcsaságait, mielőtt elfelejtem.

Szóval az első dolog amire emlékszem, az az volt, hogy baromira izgatott voltam, elvileg a mellemen kellett volna nyomást éreznem, hát nem tudom, kicsit olyan volt mintha aggódnék valamin csak 3x olyan intenzív mint a valóságban, és nem tudtam hogy mi miatt “aggódom”. Hátamon feküdtem, nem tudtam megmozdulni, beszélni, viszont annyira nem volt ijesztő mert csukva tudtam tartani a szemem, és a gondolataim kisegítettek. Nem tudom hogy hogy, de az agyam egyből tudta hogy alvási paralízis, és végig mintha tisztában lettem volna azzal, hogy ami történik az kamu, viszont mégis ijesztő volt eléggé. Valahogy sikerült oldalrafordulnom, így már a párnába volt az arcom, tehát már nem igen zavart. Egyébként hangokat is hallottam, mintha az összes szellem hangját körülöttem hallottam volna, vagy ilyesmi. Aztán mintha pár perc után vége lett volna a dolognak, oda tudtam nyúlni a kislámpámhoz, felkapcsoltam és onnantól “mintha” felkeltem volna. Nem is tudom hogy elmagyarázni, mert egyáltalán nem értem. Elvileg felkeltem, arra emlékszem hogy még anyával is beszéltem hogy alvási paralízisem volt, majd visszamentem aludni és volt egy 2. kör. Ez is a halucináció része lett volna? Továbbá arra emlékszem még, hogy kapcsolgattam a kislámpám, de nem történt semmi, sötét maradt, viszont amikor pár perc múlva megint kijöttem a paralízises állapotból, már világos volt. Itt néztem nagyot, gondolva hogy hogy létezik hogy nem láttam a lámpa fényét, miközben égett? Még volt pár dolog de már nem írom le mert így is összeunjátok magatok. Szóval most felkelve nem igazán értem, hogy mivolt, hiszen olyan mintha az egész csak egy álom lett volna. A paralízis, az hogy felkeltem, és az hogy 2.-djara is megtörtént. Anyával még nem beszéltem hogy tényleg beszéltem-e vele az este, majd megkérdezem. Fura, mert nem voltam teljesen lebénulva, néha megtudtam kicsit mozdulni, félni egyébként nem féltem kifejezetten, végig mondogattam magamban ilyen bibliai cuccokat, meg az agyamba ilyen történeteket képzeltem el a suliból, ami mintha kizárta volna a rossztörténéseket. Ez mi volt?