Mit csináljak munkaszünetben, ha nem cigizek? És egyáltalán, miért szokjak le?
Eldöntöttem, hogy a 27-ik születésnapom után (január 7) leteszem a cigit, mert egyrészt egyre csak drágább lesz, másrészt meg az egészségem ugye, tudja mindenki.
De az egyik budapesti plázában vagyok kozmetikus. Jön a 10 perc szünet, ugye ahogy a törvény szerint jár, felkapok egy kabátot és kimegyek cigizni (ha nem kell pisilnem :-) ). Egy cigi éppen és már el is ment a szünet, amúgy meg nem tudom mit csinálnék. Komolyabb dologba nem lehet belekezdeni, ahhoz túl rövid, meg azért pénzem sincs annyi, hogy mondjuk mindig vegyek valami kacatot. Mintha direkt egy cigire szabták volna, de télleg, kabát, lemész, rágyújtasz, felmész, dolgozol tovább :-)
Meg amúgy is, egy kamaszkori barátnőmmel vagyok egy albérletben, ő is dohányzik. Ismerem elég jól azért, hogy tudom, lemenne az utcára, vagy kiállna az ablakba cigizni, ha ott vagyok. De milyen hülyén jönne már ki, hogy hetedikén még együtt gyújtottunk rá, nyolcadikán meg már hisztizek, hogy ne cigizzen előttem. Viszont ha rágyújtana és érezném az illatát tuti a cigi után kapnék. Vagy leülnénk beszélgetni, rágyújtana, biztos bennem is megindulna a reflex...
Barátnőim is szinte mind dohányoznak, elmennénk valahova mindenki rágyújtana körülöttem, csak én nem. Vagy amíg várom a buszt, a villamost, a taxit, már nyúlok bele a táskámba...
Vagy ha időnként hazamegyek a szüleimhez és várom a vonatot. Van még húsz perc a vonatig? Rágyújtok. Mit lehet csinálni még vonatra várva a cigizésen kívül? :-D Hogy ne unjam el a fejemet? De komolyan
Persze nem véletlenül fogadtam meg, hogy leszokok, rohadt drága és egyre drágább lesz (nem panaszkodok, van azért pénzem, de egyre inkább sajnálom rá). Másfelől meg persze, már uncsi is, annyira tudja mindenki, rákos leszek tőle és meghalok. Szóval ja, le kéne szokni.
De nem tudom miért is tegyem le. A hetedike pedig jön :-(
9-es vagyok.
Eddig telibe bent bagóztatok a házban? Hát úgy biztos nehéz lesz, kár hogy nincs valami erkély vagy ilyesmi :)
Sajnos nem tudom, nem mondhatom azt hogy szokj le, mikor délután vettem egy doboz Marlbit (950-ért..), viszont még csak egy hiányzik belőle :D
Szurkolok, és boldog szülinapot! :)
Na már lassan két napja nem füstölgök :-)
A munkaszünet a legegyszerűbb, hiába féltem tőle annyira, az nem nagy cucc. Magazinokat olvasgatok, telefont böngészek, meg gyakrabban megyek el pisilni :-D
Legalább nem kell kabátot vennem és leverekednem a mozgólépcsőn, most kezdek rájönni mi mindenre elég az a tíz perc :-D
Azon is meglepődtem, hogy szerintem nem is voltam soha nikotinfüggő.
Féltem az ilyesmitől, mint remegés, fejfájás, idegeskedés meg mindenféle, amit a nikotinhiányról hallani, de eddig még nem hiányzik
Valami teljesen másra voltam rászokva. De arra tényleg. Amikor hazafelé várom a villamost délután-este, vagy amikor reggel megyek ki a buszra. Az a legrosszabb. A lakótelepről kábé öt perc kigyalogolni a buszmegállóig, vagyis épp egy cigi volt pár napja :-)
De gyalog nem lehet magazint olvasni, vagy telefonozni, keresztül a zebrán meg minden :-/ Akkor tökre rámjön a cigizhetnék. Mármint inkább az, hogy ne unatkozzak.
A táskám csatját kezdtem el ma reggel babrálni unalmamban :-D
Ugyanez hazafelé villamosra várva. Ott is a táskámat meg a kabátom cibzárját cseszegetem unalmamban :-D
De ami még tök meglep, hogy igazából a rágyújtás volt a mániám és nem is a cigizés. Ha látok valakit cigizni persze megnézem, de akkora vágyat nem érzek, csak néha egy kicsit.
De ha látok valakit rágyújtani... Ma is hazafelé két fiatal lány. ült a pláza előtt és pont egyszerre gyújtottak rá. Ahogy láttam világítani az öngyújtót meg aztán a parazsat tökre elkapott a cigizhetnék... :-/
Ha valaki csak cigizik az annyira nem hat meg, de ha látok valakit rágyújtani, vagy csak hallom az öngyújtó kattanását újra cigizni akarok :-/
A lakótársammal sincs gond (a negyediken lakunk, nincs erkély, eddig bent cigiztünk), újabban kiáll az ablakba, de a füst illata se zavar annyira, az se kelt bennem hatalmas vágyakat. Viszont ha hallom, ahogy kattan az öngyújtó (direkt nem nézek oda, mikor rágyújt), akkor kőkeményen cigizhetnékem támad :-/ Eddig mondjuk megálltam :-D
Igazából az hiányzik a legjobban, ahogy babrálok. Kicsatolom a táskámat, elhúzom a cibzárt, kiveszem a dobozt, kiveszek belőle egy szálat, a számba rakom, visszateszem a dobozt, visszacsukom a táskám, kiveszem az oldalsó zsebéből az öngyújtót, megállok, letakarom a tenyeremmel, rágyújtok, elrakom az öngyújtót, megyek tovább... :-)
Basszus ahogy leírtam, most megint cigizni van kedvem :-)
Soha nem filózok azon, hogy milyen jó lenne cigizni, fújni a füstöt meg a nikotint, de azt ezerszer elképzeltem már, ahogy szöszmötölök a táskámmal meg az öngyújtóval. Komolyan mondom csak meggyújtanék és elnyomnék egyet :-D
Na, a lényeg, hogy kibírtam eddig cigizés nélkül, maradjon is így!
Köszönök minden biztatást, minden tanácsot! :-)
Ismerős dolog, bár nem vagyok nagy dohányos, de miután végzünk a suliban a buszig van 30 percem és hát megyünk a többiekkel cigizni. Nem a nikotin hiányzik, hanem az életérzés, amit a cigizés ad társaságban. Beszélgetünk, röhögünk, megy az idő. Cigi nélkül ott állni, miközben mindenki gyújt körülöttem rohadt szar érzés.
Egyébként bírod még? :D
Köszi mindenki, bírom még :-)
Időről időre eszembe jut, hogy rá kéne gyújtani, de aztán mindig azt mondom magamnak, hogy ha már eddig kibírtam, akkor ezután is ki fogom. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!