Szüleid hogyan fogadták h dohányzol? (kor, nem)

most 24 vagyok, 18 éves koromban kezdtem, elmondtam anyámnak h megjkóstoltam egy cigit. később mondtam neki, h bulikban néha elszívok egy-egy szálat. aztán rákattantam, de azt nemmondtam el. de anyám tudta, számított rá, h ez nemcsak ennyi. majd elmondtam neki h igen, dohányzom, de itthon nem. nemteccett neki, de nemvolt gonosz, nem kezdett el fenyíteni. most 24 vagyxok, erkélyen már szoktam dohányozni, tudja is, néha tesz egy.-egy megjegyzést, h minek károsítom magam, de semmi különös.

Bár én sosem cigiztem, de ha tettem volna és ha anyuék megtudták volna tuti kiverték volna pár fogamat, vagy kilógattak volna az erkélyen. És tök igazuk van!

21.59. ha nemdohányzol akkor minek írsz ide? a te véleményedre senki nemvolt kíváncsi, h idegyere és soszad azt észt h te milyen okos vagy mer nemdohányzol. gratulálok, legalább az h füstmentesen élsz kompenzálja az értelmi szintedet.

Én most 19 vagyok,15 voltam,mikor anyu megtudta.nem örült,de engedte hogy cigizzek,mivel ő is ilyen fiatalon kezdte.légy őszinte,az a fontos! :)

én 20 vagyok most...15-16 évesen szoktam rá...apum megtudta(meglátta a zsebembe)kicsit féltem,hogy jól leszíd..de aztán semmi különös,ő is cigizik.anyum a mai napig nem tudja pedig vele lakom nem apukámmal.nem is fogom neki elmondani.félek,pedig abszolúte nem szigorú.és ő is dohányzik.

Hát én 15 évesen kezdtem alkalmanként cigizni, de szerintem a szüleim rögtön tudták, mert már akkor kérdezgették, hogy ugye lányom nem dohányzol? Meg le is buktam párszor 16-17 éves koromban, pl. elöl hagyott öngyújtóval, meg ilyenek, de azért én elszántan tagadtam, pedig egy idő után már a szobámban is rágyújtottam, csak előttük nem, ez amolyan "nyílt titok" volt. Amikor már nem laktam a szüleimmel - 19 éves koromtól -, akkor gyújtottam rá először a szüleim előtt. Most 22 vagyok, teljesen normálisan viszonyulnak a dologhoz, bár sokszor mondják, hogy nem kéne, de ők is dohányoznak, a családban igazából mindenki, a 19 éves öcsém is.

Én ugyan már nem dohányzom, de valaha én is a dohányosok táborát erősítettem. 13-14 évesen volt, hogy pont szembe jött velem anyu mikor cigiztem. Hiába volt tök egyértelmű, próbáltam tagadni. Kaptam is egy pofont, nem a cigiért, hanem a hazugságért. Aztán 16 évesen egy iskolai balhét miatt behívták a suliba, gondoltam akkor már bevallom azt is, hogy dohányzom. Nem örült neki, de a többi zűrös ügyem mellett ez érdekelte a legkevésbé. Apu nehezebb eset volt, ő is kb 14 éves korától dohányzott, de mivel 25 évesen leszokott a legnagyobb cigi ellenes volt. Még felnőtt fejjel, mikor már rég anya voltam sem gyújtottam rá előtte, hiába tudta nagyon jól, hogy dohányzom, ha megláttam eldobtam a cigit. Aztán én is leszoktam a cigiről, most apuval együtt "üldözzük" a dohányosokat és "szajkózzuk" mindenkinek, hogy pedig le lehet tenni a cigit, csak akaraterő kell (és soha senkinek nem valljuk be, hogy időnként még minket is elfog a kísértés csak, hogy bele slukkoljunk, de nem tesszük)

16/F vagyok, 2 éve dohányzom anyukám azóta tudja, nem örül neki, de mivel ő is dohányzik aztmondja nemtud jo példát mutatni, szoval nemtud mitcsinálni, van hogy van belőle vitánk mikor rájön az 5 perc, tiltani nem tiltja de pénzt nemad rá, papámtol kapok zsebpénzt meg amiért megdolgozom ebböl kell megterentenem magamnak, amugy együtt dohányzunk.

Hát én sajna 13 éves koromban kezdtem( :S ) és először volt, hogy na most nem mehetek sehova meg nem kapok pénzt.Aztán szépen lassan ez mindíg elfelejtődött de ha kiderült akkor újból és újból eljátszottuk ezt.Volt, hogy kedves próbált lenni, hogy segít leszokni, sokszor erre időt is adott de nem sikerült.Most 15 vagyok, 4hónapja nem "buktam le", de ez elöbb-utóbb persze kiderül ezzel tisztában vagyok.Most súlyosabb lesz a helyzet.Viszont megértem anyukámat, mert a papám tüdőrákban halt meg és imádta az apukáját...ÉS iszonyat lelkiismeret furdalásom van, de nem tudom letteni.Ez borzasztó nagy szégyen.