Influenza elleni védőoltás hol kapható ?

#9: étkezéssel túl keveset tudsz bevinni. Nyáron, ha legalább egy kis ideig kinn vagy a napon, akkor nincs ezzel gond, de télen a nap szöge túl lapos és hiába napozol vagy akármi, ez a sugárdózis nem elég a D-vitamin készítéshez a szervezetnek. Szóval november 1-től ajánlott szedni.

Hogy a vesekőre való hajlam befolyásolja-e ezt az ajánlást, arról még nem hallottam, nem a C-vitaminnal kevered? Ott elvileg tényleg tudsz magadnak vesekövet csinálni, ha extrém sokat szedsz.

November elején érdemes érdeklődni a háziorvosoknál, addig nem nagyon van.

D vitamin valóban hasznos, mert a magyar lakosság nagyrésze D vitamin hiányos.

A tanulmányos illetőnek meg üzenem, hogyha valamire hivatkozik akkor linkelje be legalább a PubMed abstractot.

Megfordult a fejemben....

D vitamin = napfény.

Akkor az afrikai, arab, stb országok lakói, ahol ezerágra kapják a napfényt, miért kapják el a vírust?

#14

"A bőrgyógyászok, hogy összhangban legyenek a melanoma abszurdnak nevezhető UV hipotézisével (Szendi, 2018a), nyáron az arc és a kar napi 15 perces napoztatását ajánlják a "megfelelő" D-vitaminszint eléréshez. Amikor egy kutatócsoport tesztelte ennek a tanácsnak a hatását, kiderült, hogy nyári napsütésben is a résztvevők döntő többségének 20 ng/ml, azaz elégtelen D-vitaminszint alakult ki (Rhodes és mtsi., 2010). A közegészségügyi ajánlást közvetve számos vizsgálat is cáfolta. Hawaii gördeszkások átlagban heti 22 órát töltöttek a napon napozószer nélkül, 51%-uknál elégtelen, azaz 30 ng/ml-nél alacsonyabb D-vitaminszintet találtak, de volt olyan is, akinél D-vitaminhiányt lehetett kimutatni (Binkley és mtsi., 2007). Egy kutatócsoport az Egyenlítőn élő, átlagosan 45 ng/ml D-vitamin vérszintet mutató afrikai törzsekben ugyancsak találtak olyanokat, akiknek vészesen alacsony volt a D-vitaminszintje (Luxwolda és mtsi., 2012). A vizsgálatban a résztvevők nem kerülték a napot, azaz az emberek egy alcsoportja vagy nem képes megfelelő mértékben UV sugárzásra D-vitamint szintetizálni, vagy a fentebb elemzett génmutációk hatására -dacára a tartós napozásnak -alacsony marad a D-vitaminszintjük. "

[link]

#15: az a baj, hogy Magyarországon nem szokás "csak úgy" nézegetni valakinek a vérképét, D-vitamin szintjét, ilyesmit. Ha kb. évente, random időpontban (tehát hol télen, hol nyáron) csinálnának egy vérvételt, akkor pikk-pakk kiderülne, hogy én mondjuk ilyen genetikával vagyok "megáldva", hogy pont nem vagyok képes elég D-vitamint gyártani júniusban sem. Mérés nélkül nem derül ki.

Ajánlás meg érthető okokból csak abból lesz, ami az emberek döntő többségét érinti, és ez már alaposan ki van mérve. Például a téli D-vitamin hiány mérsékelt égövön. És ott is sok évbe telt, mire a kutatási eredmény átment ajánlásba, aztán el is terjedt a köztudatban.

De ha megpróbálnák felgyorsítani a folyamatot, abból megint baj lehet. Mert mondjuk kimérjük, hogy a népesség 70%-ának hiánya van az X vitaminból, elkezdjük pótolni, de azt már nem mérjük ki, hogy az Y ásványi anyagból is hiányuk van, és az Y szintjének emelése nélkül az X emelése csak nagyobb bajt csinál, lehetőleg hosszú távon, hogy egy pár éves vizsgálatból még ne derüljön ki. Aztán kiderül, megváltoztatjuk az ajánlást, az emberek meg elkezdenek háborogni, hogy ha pár éve a tojás ellenség lett, akkor most miért nem az mégse. Különösen, ha a kutatási eredmények nem hivatalos protokollok, hanem az újságírók közvetítése útján kerülnek közzétételre.

A lényeg, hogy a D-vitamin pótlása nem csak hasznos, de szükséges is.

[link]

"A D­vitamin­szint 37,5–50 nmol/l­ről 75–100 nmol/l­re történő emelése, a rendelkezésre álló ada­tok alapján, a csípőtáji törtések számát 26%­kal, az 1­es típusú diabetes előfordulását 78%­kal, az összes daga­nat gyakoriságát 35%­kal, az influenzás megbetegedé­sek számát 90%­kal csökkentené. Ez a teljes mortalitást 7–10%­kal mérsékelné, és az átlagélettartam két–három évvel nőne [215]. Ezeket az adatokat Magyarországra vetítve azt jelenti, hogy a teljes populáció D­vitamin­pótlásának 15 milliárd forintos költségével szemben az egészségügyi kiadások 250 milliárd forinttal csök­kenének."

Teljesen mindegy, hogy mi van alatta, attól még ez egy Szendi Gábor fos. A saját oldalán. Majd ha ez egy normális tudományos lapban publikálva lesz review-ként, akkor lesz cikk. Addig ez semmi.

Egyébként az őszi-téli időszakban történő D-vitamin pótlás szükségességével az orvosok többsége egyetért, de bocs ilyen áltudományos nullákra, mint Szendi még akkor sem vagyok kíváncsi, ha részben valamiben igazuk van. ezek az emberek nettó kártékonyak.

Továbbá attól, hogy a D-vitamin pótlása jó, még az oltás is szükséges.