Nagy a gyanúja, hogy 1. típusú cukorbeteg vagyok, holnap megyek a leletért. Beleőrülök?

Ismét stresszes állapotban írok, ismételt tünetekkel. Miután ez az egész hajcihő lezajlott körülöttem, ugyanúgy tartott a sok vizelés pár hónapon át. Sokszor előfordult, hogy fájt a fejem ha sokáig nem ettem. Majd kaja után elmúlt. Akkor még fogyni nem fogytam, csak november december tájékán szaladt le rólam durva két kg. November végén rokonoknál töltöttünk másfél hetet, és mikor visszajöttünk Pestre ráálltam a mérlegre és az a két kg visszasjött. Nagyon megörültem, hogy akkor mégsem lehet nagy gond, csak eltúloztam a dolgot. Aztán szépen lassan ismét lement az a bizonyos két kg., amit tartottam is ezidáig. Viszont mostanában észre vettem, hogy mintha a nadrágjaim kicsit bővebbek lennének a kelleténél. Hát igen, egy kg mínusz ismételten. Az tény, hogy soha egyetlen nap sem múlik el úgy ,hogy ne gondolnék arra, hogy tuti cukros vagyok, vagy tuti valami bajom van. Csakk szívom a cigit, enni eszek, de sokszor nem is esik jól. Tegnap pl visszaköptem az ételt szó s zerint a tányérra, mertr annyira hányingerem lett tőle, annyira járt az agyam, hogy elment az étvágyam, összeszorult a gyomrom. A reggeli, ami egyedül lemegy, utána szinte csak muszájból eszem, hogy a mérleg többet mutasson. Épp egy lakásvásárlásban vagyunk benne, és férjem szerint azért stresszelem magam, ami szerintem hülyeség, de ő nem foglalklozik vele túlzottan sokat. Tény, folyamatosan őrlődöm, de nem a lakás, hanem a fogyás miatt. A pisilés dolog elmúlt, nem pisilek többet a kelleténél, teljesen normálisan járok wcre. De azt hiszem, hogy most tényleg eljött az idő, hogy orvoshoz menjek, amire szintén nem lesz időm, hiszen rengeteg dolgom lesz mostanában. Lakás, munka, a gyerek és még iskolába is járnom kell. Nem tudom mit hogyan fogok összeegyeztetni, de félek és nem hagyhatom hogy tovább fogyjak. Szüleim válasza szinténb a stressz volt, de ez engem nem nyugtat meg.