Hogyan értessem meg a szűkebb/tágabb környezetemmel, hogy a fiam hiperaktív és nem "neveletlen"?
Annyira kikészítenek lassan. Kistelepülésen élünk, mindenki ismer mindenkit, és persze mindenki mindent jobban tud.
Teljesen kikészülök idegileg, mert nem érti meg sem a tágabb család (nagyszülők, rokonok), sem a tanárok, (régebben óvónők), sem az ismerősök, hogy a fiam hiperaktív. Az őrületbe kergetnek, hogy állandóan beleugatnak, hogy kéne nevelni, hogy szót fogadjon, udvarias legyen, csendesen üldögéljen egy sarokban órák hosszat. (Mivel amúgy is ez a "jógyerek" ismérve.)
Tudom, ne törődjek velük, le kell...ni, de már a lakásból se tudom kitenni a lábam. Ma a boltba mentünk le, és folyamatosan beleduma mindenki: ha rászólok, az a baj, ha nem szólok, az a baj, és persze a szülői tekintélyem is lerombolják egy olyan gyerek előtt, akinél ezzel amúgy is komoly bajok vannak.
A legjobban persze az idegesít, amikor mindenki okoskodik, hogy ilyen betegség nincs, csak elhanyagoljuk a gyereket, nem törődünk vele, becsapnak a gyógyszergyárak, csak mi nem tudjuk nevelni, ect. Mivel kistelepülés, persze mindenki tud róla, nem kis szerepe van ebben persze a pletykafészek, folyton panaszkodó nagymamának.
Ott tartunk, hogy pánik tör rám, ha el kell itthonról indulni, mert ez már semmit nem jelent, csak folyamatos küzdelmet a gyerekkel, és folyamatos vegzálást ismerős-ismeretlen emberek részéről.
Mer' annyira okos mindenki, csak a legalapvetőbb problémát nem képesek felfogni: a hiperakativitás veleszületett, nem gyógyítható "jelenség"...
A nagymamák meg csak "adják alájuk a lovat" a folyamatos rinyálással.
Eleve hogy lehetne velük megértetni a helyzetet?
válasza:Kerdezo,
Gondoltam, hogy autista, en is sokat gondoltam hogy az enyem is az, de inkabb asperger szimptomjai voltak, na meg hiperaktiv mutatkozott ki legjobban. Most olvastam csak hogy irtad, hogy fiad enyhen autista, tehat az en sztorim nem nagyon aktualis.
Autista gyerekek nagyon erzekenyek kulonbozo zajokra, fenyre. Tehat ha bemesz egy boltba, minden OK ket percig, de ha hiszed ha nem, ot idegesitheti pl a neonlampa izzo hangja, amit mi nem is hallunk, nem veszunk figyelembe. Sok doki van meg, aki ranez a gyerekre, "je, autista", es kesz. Olyan orvost/tanacsost kell talalnod aki specializalja magat az autista gyerekekbe. A helyi tanacsnal dolgozom, a kozossegi szolgaltatasok osztalyan, otthoni segitseget nyujtunk, lattam es latok sok csaladot, akit kimeritenek/szethuznak ilyen problemak. Most eppen dolgozunk egy 4 eves kisfiuval, akinek haladt autizmusa van. Ugyanilyen problemakkal, de o sajnos soha nem fog dolgozni, WC-re menni egyedul stb. Hidd el, a legjobb csaladi korulmenyek kozott el, anyja pszichologus, mindent de mindent megprobal, uzletben, csaladban lesz.rja ki mit mond, ugy csinal mindent ahogy o jol gondolja, sokat de sokat foglalkozik kis fiaval, ennek a kis fiunak a zene terapia nagyon sokat segitett.
A TV az egy bebiszitter szerviz.
válasza:Utolso,
"Ha a gyerek azt látja, hogy anyuka lesz@rja a környezetében élőket, akkor ő is le fogja sz@rni a tanár nénit és a többi felnőttet"
Nem anyuka nem sz.rja le semmit, hanem probal mindent megtenni ami a gyereknek jo lenne. Anyuka el van keseredve, tanacsot kert. Sajnos eel a temaval nem itt kell kerni tanacsot, nem sok ember ert itt, vagy tudja, hogy mi is az hogy valaki autista. .
válasza:inkább örülnöd kéne neki, hogy eddig is elfogadta őt a környezete.
te is megértheted, hogy nem lehet kellemes a tanárainak bemenni az osztályába.
én biztos, hogy mindent megtennék, hogy egy ilyen gyereket eltávolítsanak az osztályból, írassák speciális iskolába, mert zavarja az órát, nem lehet tőle tanítani.
nehogy már emiatt maradjon le a többi gyerek.
mellesleg az sem fair, hogy a tanárok idegeit kikészíti. azzal ki törődik, hogy szerencsétlen pedagógusnak elcseszi a napját, emiatt ingerült lehet a másik osztállyal, a kollégáival, sőt, akár otthon is.
sajnálom a helyzetet, de nem egy hagyományos iskolában lenne a helye a fiadnak.
nem állapot, hogy 30 másik gyerek-felnőtt mindennapjait megkeserítse.
válasza:Ebben az esetben, a specialis iskola nem jo. CSak azoknak jo, akik le vannak maradva a tanulassal, vagy eppen nem tudnak tanulni. Minden gyerekorvos megmondja, ha kerdezed, hogy a specialis iskolaban, nem nagyon van rend, mindent csinalnak csak epen nem tanulnak. Sok a fizikai mozgas, sportolnak, es kesz. Lekotik a gyerekeket nem tanitjak a szokasos anyagra oket. Voltal mar egy ilyen iskolaban? En voltam, nem valami biztato hely.
Mi az, hogy anyuka annak oruljon, hogy el van fogadva gyermeke a kornyezetben. Eppen hogy nem igy van, azert kert itt tanacsot.
Meg egy ajanlattal tudok csak elojonni. Olyan iskolat (mint en tettem), kell keresned, ahol kis letszamu az osztalyok. En talatam, ahol 20 gyeek volt, privat iskola. itt tanult meg irni, olvasni, az elotte levo allamiban, 28 egy osztalyban, nem. Itt egy kicsit boldogabb volt, tanarok is magasabb szinten voltak kepezve. Tudom, egy kis telepulesen nehez.
válasza: válasza:A válasz megírásának időpontja: ma 14:23
Khm.. ha ilyen körülmények között megyek a pszichológushoz, úgy kipenderít a rendelőből, mint a macskát dolgát végezni.
Ehhez képest, fura módon, több szakember is látja, hogy a gyerek hiperaktív és enyhén autista.
Utóbbi minek az oka? Nem kap elég vitamint, vagy mi a fene?
Tényleg: aki nem tudja azt sem, miről van szó, miből gondolja, hogy okosat tud hozzászólni?
Ha le...nám az embereket, valószínűleg nem érdekelne, hogy ki mit mond vagy gondol a gyerekemről. De akármilyen nehéz eset: akkor is az én gyerekem, és ha őt bántják, az nekem fáj.
Hűűűű, de sz.r anya vagyok... meg köcsög is...
ugye?
A válasz megírásának időpontja: ma 14:16
Köszönöm, hogy írtál.
A hasonló anyák fórumát nem szeretem, mert ha magam alatt vagyok, csak jobban "lehúznak", nem nekem való az ilyen "nyavalygó". Ahhoz meg nincs kedvem, hogy akkor is én lelkesítsek másokat, amikor nekem sem megy éppen.
Többek közt ezért költöztünk falura, mert itt magunk termelünk, amit lehet, így garantáltan nem kap a gyerek vegyszeres, adalékanyagos ételeket.
Itt meg lehet engedni neki, hogy biciklizzen az utcán, kijárnak focizni a többiekkel, lehet kirándulni, tollasozni, szánkózni, évszaktól és a társaság létszámától függően.
Sokkal könnyebb az élet neki és nekünk is, mint egy városi panellakásban.
Jó látni, hogy később sikeres lesz felnőttként.
Tudom, hogy komoly potenciál van benne, és jó tanuló lehet, ha segítünk mi is tanulni.
Szerencsére (még) nincs eltiltva tőle senki, népszerű gyerek, és nem agresszív, nem bántja a többieket. Többek közt ezért kapott elég későn kezelést, mert az óvónők nem ismerték fel a "betegségét", (nem betegség, tudom.)Nem volt agresszív, frusztrált, sok mindent el tudtunk érni nála otthon, odafigyeléssel, amit mások csak segítséggel.
A "neveletlenséggel" soha semmit nem tudunk kezdeni, csak unom már, hogy az emberek többsége olyan, mint itt a tajparasztok: Hiperaktív?? Olyanról nem hallottam: akkor nem is létezik. Akkor anyázok egy jó nagyot....!!! Na pont ezt csinálják a falusi vénasszonyok is.
Elhiszem, hogy nehéz elhinni, hogy foglalkoznak egy gyerekkel, és mégsem tudja megkötni a cipőfűzőt (túl sokáig tart), vagy csak futva közlekedik, ha beszél, akkor ordít, de ezt nem fogja kinőni.
Ezért sem akarjuk, hogy évet lépjen, mert hiába okos, nagyon éretlen még az elsőhöz is, másodikban-harmadikban szétszednék a nagyok. Meg a tanárnéni is pozitívan áll a dolgokhoz, sokszor megyünk beszélgetni, ha gond van, de igyekszik megérteni, mi az, amit nem tud a gyerek uralni.
Remélem, nem fogy el a türelme jó sokáig. :D
A gyógyszert próbáltuk, de jellemzően beleesünk abba a pár százalékba, akiknél nem hat (és az autizmus ettől még megmarad.) Így hiába erőltette a doki néni, nem adjuk mi sem.
A válasz megírásának időpontja: ma 14:37
:D
Rossz hírem van, a tanárnéni szereti, és imádja az osztályát is.
Gond van vele, de nem több, mint egy átlagos, neveletlen, alulszocializált gyerekkel. Sőt, kevesebb.
Megbeszéljük, hogy lehet lefoglalni, stb.
A gondom elsősorban a napközis tanárnővel volt, meg pár őskövülettel, akik már a nagyanyámat is tanították, és szintén vallják, hogy ilyen betegség, hogy hiperaktivitás, egyszerűen nincs, és nem is volt. Autizmus sem.
Ők már a mostani antiszociális, szedett-vetett családokból szalajtott ördögfiókákkal se tudnak mit kezdeni, mert vagy ráüvölt, vagy agyoncsapja.
De kösz...
Milyen iskolát javasolnál?
Ugyanis más nincs, csak a "sima" iskola, és a kisegítő, ahová semmilyen körülmények közé nem vesznek fel egy átlagos intelligenciával rendelkező gyereket se. Egy átlag felettivel meg körberöhögnek. Erre gondoltál, nem?
Esetleg szóba kerülhetne még alapítványi tehetséggondozó iskola, de ilyen 50 km-es távon belül nincs.
És sorry, de még mindig a tanára, az orvosa és én dönthetünk arról, milyen iskola milyen osztályába való, nem egy ilyen rosszindulatú ....ög, aki nem tudja, miről van szó.
Mondjuk a tudatlanságot általában megbocsájthatónak tartom, de ritkán mentség a taplóságra. Ez sem az az eset.
A válasz megírásának időpontja: ma 14:54
Aham. Tehát az javaslod, hogy dőljek be a tapló, bunkó, kőagyú ősembereknek, akik azt hiszik el, amit meg lehet enni, vagy meg lehet inni.
Azt javaslod, hogy csesszem el a gyerekem életét, mert ha nálatok lenne ilyen gyerek az iskolában, téged zavarna.
Egy csomó "zavaró" gyerek van még az osztályban: allergiás, cukorbeteg, dadogós, erősen rövidlátó (csaknem hivatalosan is látássérültnek számít),stb. Az ő életüket is csesszék el, hogy a tapló, begyöpösödött agyú átlagproletárt ne zavarja?
Na: pont az ilyenekből van elegem.
A buszon ülni kell. Ha azt akarom, hogy a gyerek üljön, akkor beszélgetni kell vele. Már mindent tudok a fékekről, karburátorokról, autómárkákról, motorokról, légzsákokról, stb. Ezzel, hogy beszélgetéssel lekötöm a gyereket, mérhetetlen módon elcseszem az utastársam utazását, tehát joggal dünnyöghet, hogy ha időben megfojtják a gyereket, most nem pofázna annyit. De persze az utastárs nyugodtan hallgathat zenét, ordítva, miközben ütemesen dobol a lábával egész úton.
A sötét középkorban érzem most magam, de igyekszem úgy látni, hogy csak Magyarország.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!