Hogyan jellemezhető egy hiperaktív felnőtt, nagyon kitűnik a többiek közül, vagy képes beilleszkedni feltűnés nélkül a társadalomba?
Én is hiperaktivitással küzdök, meglepő, hogy egy orvos sem tud segíteni. Koncentráció, emlékezés, realitás ezek mind hiányoznak egy hipertiv emberből. Én utálom magam emiatt, felismertem az ezzel járó hátrányosságokat. Nincs hobbym, mert semmi sem köt le hosszútávon. A figyelmem is terelhető. Minden érdekel, de mégse. A mozgásról ne is beszéljünk.
A hiperaktivitás vele született, nem elkapott, terjedő dolog. Orvosok diagnosztizálják. Sokan kinövik, ám a koncentrációs zavarok valamennyire akkor is az érintett életéhez fog tartozni!
Én még jó tulajdonságot nem tapasztaltam. 23/L
"Én is hiperaktivitással küzdök, meglepő, hogy egy orvos sem tud segíteni. Koncentráció, emlékezés, realitás ezek mind hiányoznak egy hipertiv emberből. Én utálom magam emiatt, felismertem az ezzel járó hátrányosságokat. Nincs hobbym, mert semmi sem köt le hosszútávon. A figyelmem is terelhető. Minden érdekel, de mégse. A mozgásról ne is beszéljünk"
Ó jaj,nagyon szomorúan olvasom a oraidat,nem tűnsz boldog embernek :-( ,a kisfiam is ezzel küzd.
MIvel tud a környezeted segíteni,hogy jobban érezd magad?
Hogyan tudok segíteni a gyermekemnek?
Hali!
Nekem is ADHD-t diagnosztizáltak úgy 6 éves koromban, 1. osztály... Na mármost én az alsó tagozatot úgy töltöttem az általános iskolában, hogy olvastam az órán, mivel mindig én voltam a leghamarabb kész az osztályban meg hasonlók, a tanár utált, sajnos a baráti köröm is szűk volt. Ekkor elvittek a szüleim kivizsgálásra, ahol különböző teszteket végeztek, és kiderült, hogy az IQ-m 137-es, ami azóta se változott( 18 éves koromban voltam menza teszten). Gyógyszert soha nem kaptam, gyerekkorban sztem fölösleges is, csak elfoglaltságot kell találni, én mindenféle szakkörre jártam. A legnagyobb problémám mindig az volt, és most is az, hogy egyszerűen nem tudok koncentrálni, csak arra ami nagyon érdekel. Nagyon sok energiám van, csak ezt még mindig nem tanultam meg beosztani, na jó azért már nem izgek-mozgok állandóan, de valamilyen tevékenységet mindig végzek a kezemmel, vagy a lábammal. A tanulásban hátráltatott mindig, hiába tudtam az anyagot hibátlanra, mindig becsúszott 1-2 hiba, és így 4-es :(, de jártam különtanárokhoz, akik egytől-egyik meg voltak győződve róla, hogy lángelme vagyok, mert a gondolkodásmódom teljesen eltér az átlagtól. Ez sokszor negatívum, de ez olyan mérhetetlen kreativitást eredményez, amit ostobaság nem kihasználni. Jelenleg mérnöknek tanulok a műegyetemen, és a figyelmi problémáim itt is kiütköznek, ezért valószínűleg a ritalin után fogok nyúlni, úgy mint Neumann János, Erdős Pál, és a többiek. Sajnos a legnagyobb problémám véleményem szeriont, hogy nem tudok hosszútávú párkapcsolatot kialakítani, nem mondom jó buli az egyéjszakás kaland, de csak a szexuális vágyak kielégítésére, lelkileg frusztráló mindig más nővel ágyba bújni, vágyakozok egy nőre aki mellett e helyemet meglelem. Na mindegy az élet megy tovább . Fel a fejjel, és még egy tény : a hiperaktivitás ~40000 éve alakult ki az evolúció folyamán, és azóta nem tűnt el, tehát nem evolúciós zsákutca, hanem egy más gondolkodási "struktúrájú " ember.
Én most fogok Dr. Félegyházy Zsolt -hoz menni, és remélem fel fogja írni nekem a ritalint, ami óriási segítség lenne. Gyermekkoromban nem akartam gyógyszert szedni, de több tudományos kutatás is kimutatta, hogy a ritalin a felnőtt, kifejlett agyban nem okoz károsodást.
Martin 19
Én is ugyanezzel a problémával küzdök (jelenleg 24 vagyok).
Annak idején Ritalint is kaptam (olyan 5-6 évesen) - de anyám kidobta a gyógyszert (ugyanis agresszívabb/ kiszámíthatatlanabb lettem tőle | Egyébként Amfetamin - tehát erős függőséget okozó drog...Ha nem hisztek nézzetek utána) inkább vitaminokat szedtem helyette.
Rajtam kívül még 2 másik iskolatársam is hasonló diagnózist kapott, velük órákig tudtam beszélgetni, egyből értették a problémáimat.
A figyelemzavar/túlmozgás nálam is jelen van mint probléma, de megfelelő segítséggel kontrollálható és hasznukat lehet venni (küzdősportra és animátor-képzésre szeretnék járni, ezek rendkívül érdekelnek - de akár több új nyelvet is megtanulnék).
Gyerekkoromat és tinédzser éveimet végigkísérte az állandó kritizálás/kiközösítés szinte mindenki részéről - habár volt egy-két ember aki elfogadott ilyennek (ők a mai napig a legjobb barátaim).
Emellett a számolással/matematika terén is gondok akadnak (boltba rendszeresen kisebb számológépet viszek magammal mert nehezen tudom megbecsülni a vásárolt tárgyak értékét/összegét, óra leolvasása is igen nehezen ment/megy a mai napig - többször lekéstem valamit emiatt stb.).
Segítség nélkül talán még a középiskolát sem tudtam volna befejezni.
A jövőben olyan baráti társaságot akarok magam köré akik elfogadnak, nem befolyásolnak - nagyon érdekel minden ami folyamatos úton levést, mozgást igényel (küdzősportok, hegymászás, extrém sportok, vagy csak egyszerűen az utazás), de szívesen foglalkozom vidám, vicces dolgokkal is (régebben mindig felvidítottam egy társaságot valami viccel vagy helyzettel amit kitaláltam).
Tehát:
Nincs veszve semmi, nem vagyunk rosszak/neveletlenek (ez egyébként idegrendszeri eredetű tehát NEM nevelés vagy táplálkozás miatt alakul ki) csak meg kell találni a módját hogyan tudjuk kamatoztatni ezt a hártányt és abból előnyt faragni. ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!