Mit kezdjek a kisöcsémmel? Már kivagyok készülve?

"utálom ha sír úgy hogy ált. teljesítem akaratát"

Ezzel elkényezteted és még olyanabb lesz, kis akarnok. Ez kitolás saját magaddal is - meg vele is, mert neki se lesz jó hosszú távon, ha mindig azt várja majd, hogy mindenki körülötte forgassa a világot.

"Már van barátom (öcsém már 2,5 én 16 vagyok) de ha itt van egyszerűen nem hagy békén minket az ölünkbe beleül meg produkálja magát minden kis hülyeséget csinál hogy rá figyeljünk."

Használd ki az ilyen helyzeteket arra, hogy megfigyeld, a barátod hogyan reagál erre rövid és hosszú távon is. Fontos dolgok derülhetnek ki róla: hogy mennyire türelmes, mennyire szereti a gyerekeket, mennyire találja fel magát ilyen helyzetben, mennyire képes ő megoldani, hogy legyen egy kis nyugalmatok, mennyire kreatív, hogy kitaláljon valami figyelemelterelést, mennyire elfogadó, mennyire lobbanékony, mennyire agresszív, stb.

Nincs a környéken hasonló korú kisgyerek? Ilyen idősen nagyon szeretnének egy jatszótársat. Az én legkisebbem is ekkora, és a tesóival kb. egykorú gyerekekre is rácuppannak mindenhol, mert bennük is járszótársat látnak.

Ideje neki keresni kihevert, akivel össze tudnak járni. Amíg ők ketten játszanak, addig garantáltan nem fogja érdekelni a barátod, és te meg főként nem. Elvégre te mindig ott vagy, mindenki más meg az újdonság.

De ha már érti, amit mondtok, akkor beszélhetsz vele. Megegyeztek, hogy ő most addig kettesben hagy, amíg megy a mese (5-10 perces), és akkor utána játszotok együtt vele.

Keressetek randi helyszíneket. Kàvézó, cukrászda, haverok, könyvtár, klubbok, park, stb. Nem mindig otthon, ahol nincs nyugtotok.