Pár napja halt meg nagymamám, és apum teljesen ki van készülve, mit tehetnék?

Hagyd gyászolni, neki az anyja volt. Ne várd tőle hogy most veled hülyéskedjen, nyilván nem tud.

Sajnos semmit. A gyász magányos dolog. Nemrég én is átéltem. Elmúlik.

Még egy darabig ilyen lesz. Majd idővel kijön belőle.

Csak pár napja halt meg az anyukája, te is furán viselkednél, ha anyukád pár napja meghalt volna. Egyénfüggő, hogy ilyenkor kinek mi a jó. Van, aki igényli, hogy törődjenek vele, kibeszélhesse magából, meg van, aki inkább arra vágyik, hogy "békén hagyják". Próbáld meg kipuhatolni, mire lehet szüksége, ha szeretnél segíteni.

A gyerekeként nem igazán tehetsz semmit. Gyászból amúgy sem lehet "kivigasztalni" valakit, mert az a legjobb, ha a saját ritmusa szerint feldolgozza az ember. Legyél tapintatos és fogadd el, hogy édesapádnak is vannak érzései, ő is a gyermeke volt valakinek, akit elveszített. Egy "komoly férfi" is sírhat, engedd el a sztereotípiákat. Az érzéseket nem érdemes elnyomni, mert az elnyomott érzések kontrollálatlanul, a háttérből működnek tovább.

Én is gyászolok..engem az első pár napban kifejezetten zavart, ha valaki közeledni próbált felém, egy ölelés is elképesztô rosszul esett..teljesen bezárkóztam, nem beszéltem senkivel, nem érdekelt senki és semmi. Igaz, én jeleztem mindenkinek, hogy legyenek szívesek békén hagyni, szerencsére megértették, hogy erre van szükségem. Bár én gyakorlatilag még most is így vagyok. Nem másztak rám vagy ilyesmi, de nyilván ilyenkor az ember valahogy segíteni akar, csak nem tudja mit tegyen. Szerintem mondd el neki, hogy ha beszélgetni szeretne veled, vagy ha segítség kellene valamiben, akkor te ott vagy. Nem kell ezt sem erőltetni, ha egyszer elmondod neki az bőven elég, úgyis látni fogod, ha történik valami változás.