Mi a megoldás a barátom és a szüleivel való kapcsolat között? Már nagyon ki van készülve, és rossz nézni ezt nekem is.16/L

Ez elég hosszú lesz, úgyhogy kérem csak az olvassa el aki tényleg szeretne segíteni, ha egyáltalán van megoldás..

A barátommal több mint 1 éve vagyunk együtt. Interneten ismertük meg egymást. Egy megyében lakunk, de másfél órás az út köztünk. Eddig mindig hétvégente találkoztunk, de szeptember óta átmentem az ő sulijába ezért most már mindennap tudunk találkozni. A szülei ránézésre normálisak voltak, kedvesek. De ahogy egyre többet voltam náluk, én is rájöttem hogy elég furán viselkednek. A barátomat kiskorom óta úgy nevelték hogy magas elvárásokkal, tök mind 1 hogy nem volt jó matekból és csak hármast tudott elérni ők minimum a négyes ötösre mentek, ha ez nem volt meg, nem gépezhetett, elvették az összes szabadságát. Amikor megismerkedtünk 17 éves volt, és akkor is tiltották , sőt minket is akartak egymástól, csak mert nem azonnal vette fel a telefont, amiből már nagyon elege lett, ezért kiállt magáért , azóta há listennek belátták hogy néhány dolgot rosszul csináltak, sőt elég sok dolgot) és máshogy kezdték el csinálni a dolgokat. Viszont. Ők azon a nevelési elven voltak mindig is, és amióta felnőttként kezelik amikor még gimnáziumba jár, jelenleg 10. es mert ahová járt suliba kiderült hogy hamis az egész, és most végzős lenne csak hamis szakmával érettségivel. Ezért újrakezdte a 9. et tavaly előtt. Szóval azon a nevelés elven vannak, hogy ha kölcsönkér valamit a gyerek akkor azt fizesse is vissza, itt nem több száz vagy tízezres dolgokra gondolok, hanem pl akart fagyit 13 évesen ami 200-300 forint akkor azt is vissza kellett adnia, csak akkor nem olyan szinten mint most. Most már csoda ha egyáltalán kajára adnak neki pénzt,mert a a szülei esznek a munkahelyen ebédlőben, a két kistesója szintén, a suliban nincs menza sokszor hideg kaja sem ezért sokszor éhezik . Közben ő crohnbeteg (bélbetegség) , ezért nagyon hamar kikészül és sajnos elég sokszor előfordul mert muszáj dolgoznia , mert hozzámk sem kap pénzt, tehát kb semmire. A ruhái eléggé le vannak rongyolódva 13 éves korától nem is kapott szinte ruhát. Tehát mivel minden pénzt visszakérnek amire kell neki , lásd hozzám, akkor normális kajára, normális ruhára, így tartozik már konkrétan 40 ezer forinttal a barátom nekik, amit nem győz nekik visszafizetni, és folyamatosan dolgozik már suli után rögtön de csak a tescoban van lehetőség mint diákmunka mert oda jár suliba, és ott sincs sokszor munka. Épp ahogy van szükség rá, de így folyamatosan tartozik még még pénzzel mert hozzám is jön , hiába megyek én sokszor, anyának sincs mindig pénze hogy egész hónapban elmenjek, pedig csak 400 forint mert arrafelé bérletem van. Én is elmehetnék dolgozni hogy jobban kijöjjünk suli mellett, de nekem januárban műtötték a csuklómat és májusig nem is dolgozhatok. Nálam is mint lehetőség csak árufeltőltő van meg gyári munka amihez kell a csukló..Szóval anyukámmal beszéltem erről a helyzetről, és ő azon az elven van hogy nem érti a szüleit hiszen ezért vállaltak gyereket hogy felneveljék és támogassák ehhez képest mégsem. Azt hiszik a szülei hogy barátomnak milyen sok pénze van, hiszen dolgozik és semmi dolga nincsen a tanuláson kívűl, pedig ő már majdnem beleszakad , 7-8 óra után megy dolgozni este 6 ig és 9 ig még tanul. Ezen a héten is rájött a hasmenés (crohn) ezért kimaradt egy nap munka, ami most nem túl jó, mert pénzveszteség. Tehát el is várják hogy adja vissza a pénzt ahogy bírja. Közben mi meg szeretnénk tervezni, elmenni ide oda, de nem tudunk mert minden egyes forintot amit elkér 50 ftot is tovább számítják az adósságba amikor tudják hogy nincs önálló keresete és max 20 ezrest tud összeszedni tescós órabérből. Otthon csinál még munkát dvdket amiket az apja csinált régen, de elfogyott a lemez és azt is neki kell kifizetnie a rendelést ami kb 10 ezer forint mert egy ember olyan sok mennyiséget kért tőle. Így már tartunk 50 ezernél...És azt sem mondhatja hogy nem adja vissza mert akkor szimplán nem fizetik a telefonszámláját vagy teljesen megvonják mindenét, még bérletre sem lesz pénze mert bejár busszal iskolába, szóval mindenét elveszik. Koleszba sem tud menni, mert akkor fizesse a koleszt maga.

Pedig a suliban van kolesz. Még két évet ki kell bírnia, de azt érzi egyre jobban kikészül, és ezerszer próbált velük beszélni nem lehet rájuk hatni. Pedig ő tényleg mindent megtesz. Nem hülye, nem drogozik, semmi, nagyon jólelkű, csoda hogy eddig kibírta a szülei mellett. De ezzel a sok megterheléssel az egészségét is kockáztatja, és egyre jobban feszültebb. Én meg már nem tudok mit tenni, mert én is hallom ezeket és tudom , látom. Az én szüleim se mintaszülők, de ők soha nem voltak ilyenek. Sokszor nálunk eszik normális kaját, meg most hogy beteg folyamatosan hasmenése van arra nem képesek hogy hozzanak valami száraz kekszet arra hivatkozva hogy nincs kedvük. Neki kellett rohangálnia mindenért . Őszintén ezek után nem nagyon szeretünk náluk lenni és ő is szívesebben van nálam. Én csomószor ha veszek valamit, a visszajárót odaadom neki hogy tudjon hozzám menni vagy többet menni én, hogy ne tartozzon tovább a szüleinek, de így sem megyünk sokra. Most felkeresett egy ingyenes pszichológust mert már annyira lerombolták az önbizalmát. ( ja igen, és folyamatosan basztatják, mert azt gondolják hogy nem csinál semmit stb). Kijelentették pl hogy ha estire mer menni, kirakják az utcára, mert most bukásra áll két tantárgyból ami matek és fizika, de hál istennek matektanárhoz már járatják úgy hogy nem kell visszafizetnie. Szóval van valami megoldás ami nem az elköltözés? Mert az most lehetetlen és szeretne tovább tanulni szóval estire se akarna menni meg hát akkor lakása sem lenne. Vagy ehhez már szakember kell? Mit gondoltok?

Remélem hogy ha meglesz az adósság visszafizetése, és én is dolgozhatok akkor már jobb dolgunk lesz, de addig nagyon rossz ez így :( (Köszönöm ha elolvastad ezt a hosszút hálás vagyok)