Öntenétek belém egy kis lelket? Nagyon ki vagyok készülve és borzasztóan félek!
Röviden annyi lenne a történet,hogy kicsi korom óta abban nőttem fel,hogy a szüleim ölték egymást,mert apám alkholista és emellett még borzasztó keményfejű,öntörvényű.Mindenben és mindenkiben csak a rosszat látja,senki és semmi nem jó neki.Amióta az eszemet tudom nagyon rossz a viszonyom vele.Néha vannak nyugisabb időszakok,de az ilyeneket mindig hatalmas veszekedések és kiborulások követik.Anyukám súlyos beteg,emellett depressziós és pánikbeteg,de még így is dolgozik,mert az apám kényszeríti.
Nekem 8 éve van párkapcsolatom és ez a legjobb dolog az életemben.A párom egy fantasztikus ember,nem lehet rá egy rossz szavam sem.
Egyetlen probléma a pénztelenség,ami sajnos oda vezetett,hogy elkövettem életem egyik legnagyobb hibáját mégpedig azt,hogy a páromat ideköltöztettem a szüleim házába.Már akkor tudtam,hogy ezt még nagyon meg fogom bánni,de annyira vágytunk a közös életre,hogy gondoltam majd együtt megoldjuk valahogy a problémákat.3 éve lakik nálunk a párom és ezalatt az idő alatt jónéhány alkalommal volt részese ő is a hatalmas családi perpatvaroknak,amiket apám generált.Mindketten tudjuk,hogy az lenne az egyetlen esélyünk a normális életre ha elmennénk innen és itthagynánk az apámat,hogy ne tudjon többé terrorizálni bennünket,de sajnos a rossz anyagi helyzet miatt ezt nem tehetjük meg.Mindehhez még az is hozzájön,hogy babát várok.Mindennél jobban vágyunk erre a babára a párommal,de halálosan félek,hogy a gyerekemnek is át kell majd élnie ugyanazt,amit én is átéltem gyerekként.Hiszen egy házban élünk,nem tudom megakadályozni,hogy a kicsi részegen lássa apámat,ill.hiába van nekünk külön bejáratú lakrészünk,az ordítozás és veszekedés mind áthallatszik.
Nem akarom,hogy a gyerekem ilyen körülmények között éljen majd.Már most rossz anyának érzem magam,hogy ilyen körülmények közé képes vagyok megszülni a babámat,pedig előre tudom,hogy mit kell majd átélnie.Természetesen igyekezni fogok,hogy minél kevesebbet érzékeljen az egészből,de teljesen úgysem tudom kivédeni a sok rossz dolgot,ami körülveszi majd.
Már most is rettegek,hogy baja lesz a kicsinek,mert ma is nagyon csúnyán összevesztünk apámmal és dél óta nem tudom abbahagyni a sírást.Mindössze egy tányér levest ettem ma,mert a gyomrom egy gombócban áll az idegtől és képtelen vagyok enni.Félek,hogy baja lesz a babámnak.A párom nincs itthon,csak este ér haza,addig egyedül vagyok,mert apám lelépett valahova,miután összeveszett velem.Úgy érzem megbolondulok itt estig egyedül,ezért is írok ide,hátha tud valaki szólni egy-két jó szót.:(
24/N
menjél el sétálni....lehetőleg valami légkondis helyre....
Ezt nem lehet kibírni, ami nálatok van, stresszes leszel/vagy ettől és a baba is az lesz, hidd el, ordítani fog éjjel-nappal, ha te szorongó leszel. Attól apád még jobban begurul majd. Különben meg nem értem, a semmire vállaltatok gyereket? Sok pénz egy baba, még ha használtan veszel mindent, akkor is. Ahogy nő, egyre többe kerül.
Itt semmi esélyed nem lesz a nyugodt életre, hacsak apád el nem tűnik a képből...
én már csak azt nem értem, minek építtettetek hozzá apád házához, ha ott eleve pokoli volt az életed. Inkább minél messzebb kellett volna költözni, most jól megszívtátok, röghöz kötötted magad. Mennyi idő van hátra a szülésig?
De mondom, sétálj, ülj be egy könyvtárba, olvass magazinokat, menj el otthonról. A helyben használat ingyenes a könyvtárakban, ha nem vagy beiratkozva.
Akkor is tudtad, hogy milyen élet vár rád ott, amikor a sok pénzt oda beleöltétek az ingatlanba. Tudtad, hogy mi vár rád, ha ott maradsz, hiszen addig is ott éltél.
Ha ránézel édesanyádra, saját jövőbeni magadat láthatod benne, ha továbbra is ott maradtok.
Ha belenézel a tükörbe, belenézel a saját lelkedbe, ha végignézel magadon, jövőbeni gyermekedet láthatod meg.
És még ezek után azt kérdezed, hogy mit tégy?
Vedd a nyakadba a várost, ahelyett, hogy otthon ülnél, és a körmödet rágnád. Keress olcsó albérletet, keress olyan munkahelyet, amit a szülésig, terhesen is tudsz végezni, keressetek a párodnak is jobban fizető munkahelyet, vagy a meglevő mellé még egy 4 órásat. Keress, ne ülj otthon, bármit is találsz (nem lesz könnyű a kezdet), de akkor már legalább valamerre elindultatok, ami kivezethet benneteket ebből az ideálisnak egyáltalán nem mondható életből.
Elkezdtem írni valamit, aztán inkább mégsem akartam leírni, aztán visszajöttem olvasni.... Látom nem megoldható sehogy sem a költözés, helyben kell megoldani. Nem tudok megoldást, és nem szívesen írom le valamiért azt sem, amit egyszer már elkezdtem... A lényege: apukát helyre kellene tenni. Ahogy olvastam, amit írtál, beugrott egy kép arról, hogy ha én lennék a helyedben, mit csinálnék, de inkább nem írom le, nehogy megpróbáld és rosszul süljön el.
Nem tudjátok megoldani, hogy külön bejáratotok legyen, és leszigetelni a részeteket, hogy ne hallatszódjon (van ilyen szó?) át az üvöltés?
Egyébként meg ne hagyd magad. Tudom, hogy nehéz, meg hormonok, meg minden, de minél inkább kiborít, annál inkább meg fog találni. Anyukádat is azért tudja terrorizálni, mert hagyja magát. Legalább te állj ki magadért! Ha máshogy nem, akkor csak úgy, hogy nem hagyod, hogy kiborítson az amit mondd vagy tesz. Csak nézz át rajta. Nem könnyű, biztos nem az, de biztos vagyok benne, hogy meg lehet csinálni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!