Miért kell folyton játszanom a testvéremmel?

Uhh de ismerős az érzés, csak nálam nem a tesóm volt, hanem tesóm gyereke. Ő volt az első unoka, ezért szüleim olyan szinten kinyaltak a popojat hogy az valami borzasztó. Na ugyanez volt, hogy nekem KÖTELEZŐ volt vele játszanom amikor nálunk volt, ami elég sűrű időszak volt, nem ilyen heti egy két óra, hanem állandóan le volt passzolva hozzánk a nagyszülőkhoz (szuleimhez). Biztosítékot az verte ki nálam amikor érettségire készültem, tanultam a szobámban, persze megint ott volt hagyva nálunk, kiabált utánam, és apám RAMPARANCSOLT hogy menjek vele játszani, mondtam tanulok, erre: majd tanulsz később. Volt is balhe, nem is kicsi, nem hagytam magam. Tudod mi lett ennek az egésznek a vége? Alig vártam hogy leerettsegizzek és húzzak el onnan. Olyan messzire költöztem a csaladomtol amilyen messze tudtam, azt a gyereket pedig utálom. Tudom, tisztában vagyok vele hogy ő nem tehet semmiről, de ha rá nézek az a szörnyű időszak jut eszembe, amikor miatta annyit balheztam és veszekedtem a szüleimmel. Ez van, ezt váltotta ki nálam. Ha szüleid így folytatják nálad is ezt fogják kivaltani vele, majd jól megutaltatjak veled szegény gyereket. Ez nem olyan dolog amit ki lehet erőszakolni, és hihetetlen számomra hogy ezt felnőtt emberek nem képesek belatni, se a te szüleid, se az enyémek anno.

Nekem is van egy 12 éves és egy 5 éves lányaim!! Én nem azért vállaltam a kistesót hogy a nagy nyakára dobjam!! Néha kérem meg a nagyobbat hogy egy kirakóst játszon de ez is ritka!! Az hogy a kicsi kihisztizze hogy márpedig vele játszon a nagy? Szóba sem jöhet!! Igazuk van a válaszoloknak hogy milyen hisztis akaratos lesz majd abból a gyerekből!! Miért szúlnek a nők ha nincs kedvük idejük a gyerekhez!!

Egyszerűen ne érdekeljen h az anyukád leordítja a fejedet! Lázadj!