Miért kell folyton játszanom a testvéremmel?

Nem kell minden nap játszanod vele, szerintem az első válaszolónak egyáltalán nincs igaza... Igenis van olyan, hogy Anyuka haza jön, és fáradt, és alszik. Nem mellesleg nem a Kérdező vállalt gyereket, hanem a szülei, és a két helyzet egyáltalán nem ugyan az.

Próbáld meg elmagyarázni a kicsinek, hogy most fáradt vagy, és aludnod kell, de attól még nagyon szereted. Ha nem érti meg, és anyád kiabál veled, tudd, hogy igazad van. És akkor el se mehetnél otthonról, mert neked játszanod kell? Egy frászt. Nem bébicsősz vagy.

Ha minden veszve, és játszanod kell mégis, van pár játék, amit hasonló helyzetben szoktam használni régebben a húgommal. Például játszatok orvososat, ahol te csak fekszel, ő meg vizsgál. Vagy te elalszol a szobájában, de csak játékból, és addig nem kelsz fel, amíg rá nem jön, mi a titkos ébresztő kód, pl megsimizni a fejed, megpuszilni, etc.

12+osan egyébként se kellene játszanod, mert nem vagy már kisgyerek, és amúgy sem kötelező. Az első válaszoló baromira el van tájolva.

Mi az hogy kell? Soha nem kötelezném egyik gyerekemet se hogy bármit is együtt csináljanak. Két gyerekem van, azt szoktam mondani nekik, azt csináltok amit akartok.

Amúgy meg ne már te legyél az esti bébiszitter.

Hű te, mi lesz abból a gyerekből felnőtt korára :S

Két elnevelt embert is ismerek: a húgom, aki gyerekkorában végig ha nem kapott meg valamit, fejhangon visítani majd bőgni kezdett, anyám meg nem bírta és adta azt, ami kellett. Na hármat lehet találni, felnőtt fejjel most mivel oldja meg a problémáit. Egy brazil szappanoperában nem bőgnek annyit mint ő egy héten, ultragáz.

A másik egy volt ismerősöm, aki 0-24-ben kiemelt figyelmet kapott otthon a gondos anyukájától, nem mellesleg a szellemi fejlődés érdekében rá volt hagyva minden, akkor is szeretgették, ha hisztizett. Szegényke most nem tudja elképzelni, hogy miért hagyja faképnél minden barátja ha kiveri a hisztit, amiért nem válaszoltak neki azon nyomban facebookon.

Na ezt levetítve a húgodra, szegénykére jó világ vár majd, ha ez így megy tovább. A probléma, hogy nem létezik, hogy anyád hallgasson rád gyereknevelési témában, szóval mondhatunk mi itt bármit, úgyis maradni fog ez a helyzet. Esetleg ha sarkadra állsz és többet csak azér se ugrasz a tesónak, de akkor meg őt bünteted anyád hülyesége miatt :(

Ilyen nálunk is volt mikor 10-12 voltam (5 év korkülönbség), ha nem akartam játszani, elkezdett bejönni anyám vagy apám a szobámba, hogy na akkor szépen most összecsomagol mindent és öcsémnek adja, mert ezek szerint nekem már nem kell. Az nem volt gyanús, hogy magamban jót elmolyoltam vele néha, csak már nem volt akkor se elég kevés agysejtem ahhoz, hogy a baba hatvanszor bemenjen a házba meg kijöjjön. Akkoriban kezdtem el könyvtárba járni, ott is voltunk sokat barátnőimmel, meg utána a hazahozott könyveket akartam olvasni (nagy Harry Potter korszakom itt kezdődött). Szép lassan leesett mindenkinek, hogy nem vagyok szórakoztató központ, de nagyon sok kiabálás és veszekedés árán. Annyit tettem csak, hogy igyekeztem nem felvenni, a mai napig úgy állok hozzá, hogy kiabáljon aki akar, magát fárasztja vele, mert engem aztán nem érdekel..

Ne hagyd magad, nem bébiszitter vagy meg pótanyuka, nem te szülted a tesód, ha nincs kedved pesztrálni minden nap, hát ne tedd. Persze hogy terrorizálva leszel amíg bejön.

Jézusom milyen válaszokat adtok! Egy-két óra játszadozásról van szó a kistesójával, nem 8 órába megy szenet lapátolni!

Köztünk 15 év van a kisebb öcsémmel. A nagyobb öcsém pont 12 évvel idősebb a kicsinél. Örömmel játszottunk vele mind a hárman (van még egy tesó is) Mi nagyok suli után dolgoztunk is pedig, a nagyobbik öcsi meg edzésekre járt, és mégis imádtuk az estéket vele! Ha így állsz hozzá a tesódhoz azt ő érezni fogja, ne aggódj, egy idő után azt fogod észre venni hogy majd nem akar már játszani veled. Anyukáddal pedig üljetek le beszélni, ugyanezt mond neki, hogy nem az a bajod hogy foglalkozni kell vele, hanem hogy minden nap kell.