Nektek ez hogy esne? Mit gondolnátok?

Van 5 testvérem, mindannyian külön nőttünk fel egymástól, kivéve a 2 bátyám, ők az édestestvéreim.

A napokban olvastam egy blogot, amit az idősebbik bátyám írt magáról; az életéről, gyerekkoráról.

Ebben egyedül a fiatalabbik bátyámat említette meg, mint testvérét, pedig amikor még otthon laktunk, ott voltam én is, valamint anyu előző házasságából az idősebbik testvéreink rendszeresen jöttek hozzánk. De ő végig úgy ír, mintha csak 1 öccse lenne.

Amikor olvastam, nagyon fájt, mert én nagyon szeretem őt. Ma már nem igazan tartjuk sajnos a kapcsolatot, én írtam neki, egyszer visszairt, aztán nem. Nem kíváncsi rám és nem tudom miért.

Nekem egész gyerekkoromban nagyon hiányoztak mindketten, sok levelet is írtam nekik, amiket aztán persze nem küldtünk el.

Aztán volt egy időszak, mikor sokszor találkoztunk, mert tőlem nem messze járt iskolába. Kiderült, hogy ugyanannak a csapatnak szurkolunk, ugyanolyan zeneket szeretünk, jártunk koncertekre, leveleztünk tök jókat, aztán ez megszakadt. Utána már csak egyszer kétszer eljött és annyi. Egyszer ugye válaszolt, és vége, azóta semmi.

És akkor most olvasom, hogy számára a többi testvére és én, a húga nem is létezünk. Megértem azt, ha nincs sok emléke rólunk, nekem sincs kiskorunkrol,csak egy pár, de azt tudom , hogy mindig nagyon szerettem őt és a mások bátyámat is, hogy sírtam utánuk, hogy hiányoztak. És most rájöttem, hogy ez nem volt kölcsönös, neki én nem is létezek.

Próbáltam azt nézni, hogy ez valami fiktív írás, de nem, mert minden stimmel, ami akkor történt, csak épp neki nem mi nem létezünk.

Ez nekem végtelenül fáj.

Szerintetek túl reagálom? Ti mit szólnátok egy ilyenhez. Oké, hogy nem együtt nőttünk fel, de azért volt közös múltunk, és én semmit nem tettem, hogy haragudjon rám.