Hogyan viszonyulnátok ezek után a testvéretekhez?
Van egy nálam majdnem 10 évvel idősebb bátyám. Mindig is azt éreztem, hogy őt jobban szeretik itthon mivel ő volt a "zseni" gyerek, illetve ma sikeres a munkájában. Egész kiskorom óta kisebbségi érzésem van vele szemben, ill. érzem is hogy lenéz engem.
16-20 éves korom között mély depressziós voltam, de itthon anyám csak azt hitte hogy viccből alszok át 4 évet, viccből vannak dühkitöréseim, és viccből nem merek emberek közé menni. A lényeg, hogy elmondtak mindenféle lusta dögnek, és jópárszor tesómtól megkaptam azt hogy már rég be kellett volna verni a pofámat, akkor nem döglenék az ágyban egész nap....
Egy másik számomra nagyoon fájó eset: 19 évesen újra érettségiztem volna, de lemondtam, mert nem ment a tanulás a depresszió miatt, mivel nem kaptam orvosi segítséget, nem változott az állapotom, így nem érettségiztem újra 1 tárgyból. (az alap érettségim meg lett, csak javítani szerettem volna). Erre tesóm a pofámba röhögött és azt mondta röhögve és lenézve hogy mindig is egy lúzer voltam, és az is maradok örökre.
Most 23 éves vagyok, a barátom nagy nehezen elrángatott pszichológushoz, valamennyire javult a helyzetem. De úgy gondolom hogy ezek olyan dolgok ami miatt teljesen eltávolodtam az amúgy sem túl közel álló testvéremtől. Egyszerűen nem érdekel ez az ember, aki egy gyereknek volt pofája ilyet mondani. Mivel 19 évesen még gyerek voltam.
Szerintetek? Én fújom fel a dolgot?
Figyelj, ha nem akarsz, nem kell foglalkoznod a tesóddal, főleg, ha ilyen k*csög volt veled.
Az én öcsém késsel szokott fenyegetni, amint kirepülök a házból, megszakítok vele minden kapcsolatot.
Ja, értem szóval az teljesen normális hogy egy mentálisan beteg emberbe belerúgunk ugye???
Atya ég milyen """"emberek""" vannak itt......
Van fogalmad róla hogy mennyire felbasznak az ilyen emberek? Tudom milyenek a mentális betegségek, pszichológiát tanulok és engem is zaklattak gyerekkoromban. Te egyszerüen hisztis és gyenge vagy nem beteg :P és én szégyellem magam amiért így kellett irnom de kihoztad belölem
Ja, amugy egyes voltam :/
Nem normális dolog, a bátyád egy bunkó paraszt, nem kötelező vele foglalkoznod.
Ettől függetlenül az sem normális, hogy 4 évet végig fekszel otthon az ágyban és nem csinálsz semmit, mert te "depressziós" vagy.
Azt nem fújod fel, hogy a bátyád egy tahó, a saját esetedet viszont nagyon is. Ez a mélységes önsajnálat az, ami miatt nem tudnak a hozzád hasonló, kitalált mentális betegségekben szenvedők tovább lépni.
Hibáztathatod a tesódat, meg anyádékat, meg bárkit, de a saját életedet te alakítod, nem ők. Ha otthon feküdtél 4 évig és senki nem szólt semmit, te meg nem voltál hajlandó csinálni semmit, akkor miért ők a hibásak? Abban igen, hogy tényleg kellett volna neked egy jó nagy kezdőlökés.
Egy 19 éves pedig nem gyerek.
Ne másokat hibáztass, ezt te szúrtad el. De még helyrehozhatod. De akkor szakadj már ki végre az önsajnálatból meg hogy a bátyádat utálod. A saját életeddel foglalkozz meg a barátoddal, kész.
Ti normálisak vagytok?????
16-20 éves korom között voltam annyira mély ponton hogy nem mertem emberek közé menni, egyre romlottak a jegyeim, nem bírtam az ágyból sem felkelni, a szobámból nem voltam képes kimászni. ÉS NEM LUSTASÁGBÓL. Ennek már vége, mert szedtem évekig antidepresszánst, meg járok pszichológushoz!!!!!!!!!!!!!! Aki 40 éve a pályán vna, profinak mondható, és megállapította hogy szorongásos depresszióm van, amiből évek alatt lehet kigyógyulni.
Nem arra vágytam hogy majd itt mindenki megsajnál. Hanem arra hogy ti hogy reagálnátok, ha mély pontotokon egy családtagotok így bánna veletek..... de tudjátok mit. Meg is érdemelnétek hogy jól belétek rúgjanak, ha ti így álltok hozzá ehhez a sztorizhoz. Nem lusta voltam, hanem apám alkoholista volt, szörnyű házasságuk volt anyámmal, halál félelemben éltünk évekig, én meg 16 éves koromig bírtam, mire ledöntött évekre a lábamról a depresszió. Anyámék meg azt hitték jó kedvemben nem bírok felkelni az ágyból, holott az ő dolguk lett volna elvinni orvoshoz , de nem tették!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
HOGY LEHETTEK EKKORA TAHÓK??????????????????????????,,
Tegyétek össze a kezeteket hogy nem tapasztalatok meg soha ilyeneket ti tökéletes lelketlen "emberek".!!!!
Nem még egy rúgást kértem, hanem csak annyit hogy ti ezt hogy viseltétek volna ha magatok alatt vagytok és a tesótok így belétek rúg.
Nem commentálom mennyire primitívek vagytok!!!
Itt senki nem volt még depressziós a kérdezőn és rajtam kívül. Ha nem tudjátok milyen, ne rugdossátok legalább. A depresszió egy súlyos betegség, nem csak hiszti, nagyon durván lehúzza az embert, az életkedve is elmegy tőle, persze, hogy fekszik egész nap.
Én rendszeresen elbizonytalanodok, és feladom, mert úgyis mindegy.
Én is voltam pszichológusnál, egyszer pszichiátrián (oda azok kerülnek inkább, akik magukban tesznek kárt, egy sima depresszióval nem kerülsz oda) is, semmit nem segít, elhihetitek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!