Kiderült, hogy bátyám fia mégsem az övé. Ti megszakítanátok a kapcsolatot a kisfiúval (és az anyukájával)?

Na, megtaláltam, érdemes végigolvasni, megérteni a kérdező álláspontját is.

https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ke..

Idéznéd, hogy ki írta, hogy amit a nő csinált, az rendben van?

Van a családunkban olyan hölgy, akit mindenki leköpne legszívesebben, ettől még a kislányát szeretjük, és foglalkozunk vele.

Azt se tudom elképzelni, hogy NYOLC ÉVIG nevelek egy kisgyereket, örülök vele, szomorkodok vele, szeretem, fontosabb mindennél, majd egyik napról a másikra eldobom.

Nem az az apa, aki megtermékenyít egy nőt, erre - már bocsánat - a hü--lye is képes. Apának lenni azt jelenti, hogy valaki neveli a gyermekét, szereti, biztonságot nyújt neki, törődik vele, stb. Ezt simán lehet úgy is, hogy más "csinálta". A gyerek is őt tekinti apjának, és elvileg(!!) ő is majdnem egy évtizedig érezte magát apának, és ennek fényében törődött a kissráccal. Ha valaki ezt egyik napról a másikra elfelejti, annak szerintem komoly problémái vannak.

Szorosan a kérdésre válaszolva: értelemszerűen nem szakítanám meg a kapcsolatot a gyerekkel, eszembe se jutna.

(Az anyját meg csak azért nem köpném le, hogy a gyerek ne tanuljon el ilyen viselkedést.)

Ha meg a bátyámnak "rosszul esne", akkor tojnék rá, az ő mentális problémája nem az én, vagy a gyerek hibája, kezeltesse magát, vagy csináljon amit akar.

Azért az hihetetlen, hogy egy kisgyerek lelkivilága mindennél fontosabb. Le van szarva, hogy a férfit megalázták és átverték, ez mind teljesen irreleváns, mert a gyerek az első.

A feleség pedig egy ótvar hetedhét ringyó. Mégis azt mondom, hogy nem az volt a legnagyobb bűne, hogy félrelépett, hanem a saját gyerekét eszköznek használta fel, hogy továbbra is megmaradjon feleségnek és persze a kényelmes életért képes volt ezt tovább folytatni. Ráadásul azt az embert is átverte, akit állítólag nagyon szeret és vele tervezte leélni az életét, arról nem is beszélve, hogy a gyerekkel manipulálta szerencsétlent. Itt egyszerre tolt ki a férjével és a gyerekével. Feleségként és anyaként csődöt mondott. Leegyszerűsítve, ez a nő egy erkölcsi csőd.

A férj meg ilyenkor persze, hogy össze van zavarodva. Nem csak sajátjának hitte és szerette a gyereket, hanem még egy rakás áldozatokat hozott érte gondolom (mert szinte minden gyerekért kénytelenek vagyunk áldozatokat hozni). Itt már az a kérdés, hogy érdemes-e tovább nyűglődni, miután kiderült a csúf igazság. Ha jobban belegondolunk a helyzetbe, a feleség képes volt egy ilyen gerinctelenségre; mi a garancia arra, hogy nem fajul tovább a fennálló helyzet ennek a nőnek az aljas jelleme miatt? Ha a férj mégis úgy dönt, hogy tartja a gyerekkel a kapcsolatot, mi a garancia arra, hogy az a nő nem fogja megint eszköznek használni a gyereket arra, hogy manipulálhassa a férfit? Ez esetben annak a nőnek sok minden az érdekében állhat, pl. kizsákmányolni az exét. Ha képes volt a férjét és a gyermekét ilyen ördögi körbe sodorni, akkor bármire képes. Ilyenkor jobban teszi az ember, hogy kilép ebből az ördögi körből, mert még tovább fajulhat, és az sem neki sem a gyereknek nem lesz jó. Egy szivolának sose rendeljük magunkat alá. Igen, a gyerek semmiről se tehet de itt most nem ő az egyedüli áldozat. Vannak olyan gyerekek, akiket az igazi vér szerinti apjuk hagyott (és az sokkal rosszabb) el és mégis túlélték. Szóval az a gyerek is túl fogja élni. Egy nap úgy is meg fogja érteni ezt a helyzetet. Én nem ítélem el a férfit, ha inkább a kiutat választja ez esetben.

Utolso te nagyon gyökér vagy..

Egy gyerek több védelemre szorul mint egy felnőtt, mert kihasználhato es sérülékenyebb, plusz nem tehet arról hogy az anyja egy ribi, apu meg volt olyan hülye hogy 1 ilyen nőt elvett (gondolom nemcsak ebben verte at a neje) és hitt neki.

Egy gyereknek nincs választasa es nem tudja megérteni miert tojik rá az "apja", akit szeret, magat fogja okolni hogy nem szereti őt.Ettől sérül egy életre.

Remélem 1 gyereked se lesz amig nem fogod fel mi a különbseg egy felnott meg egy gyerek között..

"Utolso te nagyon gyökér vagy..

Egy gyerek több védelemre szorul mint egy felnőtt, mert kihasználhato es sérülékenyebb, plusz nem tehet arról hogy az anyja egy ribi, apu meg volt olyan hülye hogy 1 ilyen nőt elvett (gondolom nemcsak ebben verte at a neje) és hitt neki." - Írhatsz akármit, itt nem csak a gyerek az áldozat. Amúgy olyan könnyen írsz erről. A férfi hülye volt, mert elvett egy ilyen nőt... Tudod vannak bizonyos dolgok, amikre először azt mondjuk, hogy jó, de a végén szembesülünk azzal, hogy mekkora szar. Itt a férfi is így járt a ledér feleségével. Igen, a gyerek az semmiről se tehet, ez való tény. De nehogy már az ő igényeinek rendeljük magunkat alá. A sztoriban is észre vehettük, hogy ott a felszarvazott férj kib@52ottul össze van zavarodva és nem tartom elképzelhetetlennek, hogyha meglátná a nejét vagy a gyereket vagy a kettőt együtt akkor simán kifordulna önmagából, ami jogos is, hiszen átverték és megalázták, de ami még a legrosszabb, szarembernek könyvelik el, mert nem hajlandó a felesége gerinctelenségének gyümölcséjéért több áldozatot hozni. Lehet, hogy ez egy durva kifejezés, amivel a gyereket illettem, de basszus, nem csak ő az egyedüli áldozat. Annak a szerencsétlen gyereknek pedig legkevésbé van szüksége egy dühös és összezavarodott apára. Csak tovább fokozódnának a feszültségek. Az meg miért jó? Mint mondtam, ebből az ördögi körből jobb mihamarabb kilépni.

"Egy gyereknek nincs választasa es nem tudja megérteni miert tojik rá az "apja", akit szeret, magat fogja okolni hogy nem szereti őt.Ettől sérül egy életre."- Na jó ez már túlzás. Nem lesz ettől sérült egy életre. Tudod hány felnőtt embernek van teljes boldogsága úgy, hogy gyerekkorukban a SAJÁT VÉR SZERINTI apjuk szart rájuk. Szimplán az volt a titka, hogy megerőltették magukat és továbbálltak, mert tisztában voltak azzal, hogy a rinyálással és a sérelmek tovább halmozásával nem oldják meg a problémájukat. Ha ők képesek voltak erre, akkor az a 9 éves kisfiú is képes lesz rá, akit egyébként a megalázott, vérig sértett, kihasznált és felszarvazott apja hagyta el, aki valójában nem is volt az apja.

"Remélem 1 gyereked se lesz amig nem fogod fel mi a különbseg egy felnott meg egy gyerek között.." - Köszönöm, neked is hasonló jókat kívánok ;). Amúgy emiatt nem kell aggódj, mert tudom mi a különbség. De egy sértett gyerek semmivel se különb egy sértett felnőttnél, és ez fordítva is igaz.

De most eszembe jutott egy kérdés, amit most föltennék neked. Ha a gyerek érzelmi világa ennyire mindenek fölött áll, akkor egy megerőszakolt kislányt nagyobb sérelem és sokk érte, mint egy megerőszakolt felnőtt nőt? Mert szerintem, tetszik vagy sem, mind a kettőnek ugyanakkora fájdalmat okoztak. Nem vagyok állat, de semmivel se leszek empatikusabb egy gyerekkel, mert ő gyerek. Semmivel se különb az egyik ember a másiknál.

"És még annyit hozzátennék az előző kommentemhez (#78) hogy kiváncsi lennék a vélemenyedre ha kiderülne hogy elcsérletek a kórházban és közölné veled a csaladod x év után, hogy semmi közük hozzád, holnaptól nem leteznek..." - Itt ez a helyzet, amit fölvázoltál, merőben más, mint a kérdező bátyjának a helyzete. Az elcserélős esetben a szülőket semmilyen nagyobb sérelem nem érte, csupán kialakult egy nagy gebasz. De ennek ellenére sokkal könnyebben lehet tartani a kapcsolatot azzal a gyerekkel, akit a szülők, saját maguknak hittek, hiszen egyikőjük se lett vérig sértve. Itt viszont a férfi bizony vérig lett sértve és tetszik vagy sem, de azt ne várjuk el tőle, hogy a felszarvazásának gyümölcséjéért áldozatokat hozzon.