A bátyám molesztált kiskoromban. Mit tegyek?

Engem az unokatestverem molesztalt. Tavolabb lakik, amikor ugy 6 eves lehettem elmentem nagyimekhoz, es altalaban ott volt o is. 8 evvel idosebb nalam. Az volt hogy ebed utan bementunk aludni/pihenni a szobaba. Minden be volt sotetitve hogy ne zavarjon a feny. Nemtudom miert de levetkoztunk, rajtam csak egy bugyi meg egy triko volt. Bebujtunk a nagy takaro ala es pihentunk. Ereztem hogy tobbszor nekem nyomja. Nem ertettem semmit de valahogy orultem, mert volt egy kozos titkunk. Mert azt tudtam hogy nem mondhatom el senkinek. Nagyon orultem neki. Utana kesobb feloltoztunk es kimentunk. En meg vigyorogtam mint egy tejbetok. Igazabol nem is emlekeztem volna ra, de 1,5 evvel korabban noveremmel ki kellett valogatnunk az evek soran felhalmozodo papirokat. Es megtalalt egy "levelet" amiben vmi olyasmit irtam az unokatesomnak hogy varom hogy ujra egyutt legyunk es rajtam csak egy bugyi legyen. Erre noverem megkerdezte hogy mi? Mi ez? Es nevetett hozza. Elso olvasasra nem fogtam fel hogy mi ez a dolog, de valami derengett. Amikor rajottem mi az kiteptem a kezebol es mondtam hogy nem tudom balami hulyeseg es en is nevettem. Utana amikor mar elment kidobtam. Jo melyre leturtam a szemetesbe hogy senki se lassa meg veletlenul. Utana folytattam a valogatast es megtalaltam meg egyet. Rajzoltam ra egy bugyit meg trikot is. (sajnalom nem tudom hogy ugyanaz a level volt-e nem emlekszem) nagyon merges voltam ra, hogy annyira tonkretett hogy a kisgyerek fejemmel meg vagytam is ra. Nem nem voltam szerelmes bele, azt se tudtam mit csinal a delutani pihenoknel. De amikor mar megtalaltam a levelet mar mundent ertettem. Es undorodtam tole es magamtol. De o meg vegig ugy tett mintha nem tortent volna semmi. Amire csak emlekszem egyszersem jelezte hogy valaha is mas is tortent volna az alvason kivul. Es nem tudom hogy tobbszor is megtortent-e. Szerintem igen, de nem biztos. A delutani pihenes utan ugyanugy folytatta a lekezelo, viccelodo viselkedeset mint korabban. Utana iden lattam a kulonc srac feljegyzeseit. Nemtom. Azt hiszem csak akkor ertettem meg hogy ezt molesztalasnak hivjak. Utana valahogy elkapott a vagy hogy elmondjam valakinek. Amint hazaertem elmondtam noveremnek (aki a levelet megtalalta). Hogy molesztaltak. Nem akartam elmondani hogy ki, mert egyszeruen nem mondhattam el. (bocsanat amikor korabban megtalaltuk a levelet akkor meg nem ertettem teljesen de sokkal jobban mint 6 evesen. Igazabol csak a film utan ertettem meg). Persze a noverem nem hitte el. Megkerdezte hogy ki aztan amikor azt mondtam hogy nem mondom el, akkor azt mondta ja persze, es nezte tovabb a sorozatat. Mindig is egy ontelt ember volt, engem altalaban le se szart, kiveve ha csak en voltam keznel akinek elpanaszolhatja a gondjait.

En meg csak 14 eves vagyok. Meg nem jartam senkivel, de nem tudom. Lehet hogy nekem nincsenek olyan problemaid mint neked. Viszont egy van, Amit nagyon szegyellek, es msot is csak azert merem leirni, mert itt nem ismernek fel. Minden nap csinalom magamnak. Undorodom magamtol. De mikozben csinalom valahogy helyesnek tunik, nem tudom. Szanalmas vagyok. Mar nem tudom hogy hivjak az ilyen embert. Nem tudom hogy a molesztalas miatt van, vagy en mar alapbol ilyen perverz vagyok es undorito. Borzalmas vagyok. Viszont nem hinnem hogy ezt barkinek eloben el tudnam mondani. Plane a szuleimnek. Azt se akarom hogy ezert mas szemmel nezzenek az unokatestveremre. Mit tegyek?

#13

Szerintem azért vannak akik nem. Kevesen, de vannak.