Mert mi megtehetjük, akkor támogatni kell?

Nem volt időm elolvasni a válaszokat, csak amit te írtál.

Igazad van, hogy eleged van ebből, noha az is érhető, hogy a feleséged segíteni akar a húgán, akármennyire is nem érdemli meg (azt, hogy nem érdemli meg, abból gondolom, hogy a 3 év meg a nyaralás egyértelműen túlzás, ha ezt ő nem érzi, akkor valószínűleg nagyon is kényelmes neki ez az állapot:S)

De ez a 3 év már a múlt. Ha a tervek szerint szeptembertől dolgozik, és ha a feleségednek köszönhetően tényleg lesz is munkája, akkor igen, nagyon komolyan meg kellene beszélni a feleségeddel, hogy ennyi volt, és nem több (legfeljebb valami alkalmi segítségről lehetne szó). De ha mondjuk nem kapna azonnal állást, akkor még pár (max. 3) hónapig türelmes lennék (ha már eddig tűrtél).

Mindenképp beszélj a feleségeddel, önkényesen "elzárni a csapot" nem vezet sehova, csak veszekedés lesz belőle, tisztázni kell a helyzetet.

"a testvére. Örökre az marad, a kérdező pedig csak a férje"

Az emberek általában nem a testvérükkel élik le az életüket. Örökre a testvére lesz, külön élettel. A férje is része lesz örökké az életének, hisz együtt alapítottak családot. Akkor is a gyerekei apja lesz, ha szétmennek.

Ha meg most a hugit választja, akkor mi lesz? Az talál magának faszit, a kérdező felesége meg egyedül marad?

Te komolyan kunyerálnál pénzt nyaralásra a testvéredtől? A pofámról égne a bőr.

Szerintem ez a szeptemberi időpont rendben van. Teljesen amúgy nem hagynám magukra őket, de mondjuk albérletet-nyaralást finanszírozni, hát az elég meredek.

Inkább olyanokban segítenék, de azt továbbra is, hogy néha megkérdezni, hogy a gyerekeknek szükség van-e valami ruhára-cipőre játékra (most nem arra gondolok, h igen, kétéves Prüntyike naggggyon szeretne egy tabletet, ő mondta), de ilyen dolgokban sztem lehet segíteni. Nekem is nagy segítség, ha rokonok hoznak mindenféle ruhákat (egyedül nevelem a gyereket), de azért nyaralást nem lenne pofám elfogadni, még úgy se, h együtt megyünk mondjuk mi ketten, meg a nagyszülők.

Igaz én azért nem csak a tartásdíjtól várom a csodát, hanem dolgozom is már...

Az is jól szokott esni, ha zöldséget, gyümölcsöt, tisztítószert vesznek, és elhozzák, nem csak az ára miatt, hanem mert nekem nincs kocsim, nehéz hazahozni mindent. Szóval ilyen dolgokban persze, segítsetek, de azért nyaralás, meg albi...

"Ha az egész fizetésemet a húgomra költöm vagy egy cipőre, akkor az is az én dolgom."

És akkor a családod egy ember fizetéséből él, mert a huginak kedve támadt süttetni a hasát?

Kérdező állj a sarkadra mert fejostehennek vagytok nézve!!!

Ok hogy az asszony akarja pénzelni, de ha a hugi normális lenne az lenne a minimum, hogy a nyaralasra nemet mond!

Más az, hogy van fedél meg tanfolyam (de a 3 év erős túlzás. Max 1 évet tartok elfogadhatonak) és megint más egy nyaralás. Abszurdum.

"Nehogy már a férjem mondja meg hogy meddig támogatom a rokonomat. Vicc az egész. Ha az egész fizetésemet a húgomra költöm vagy egy cipőre, akkor az is az én dolgom. A házastársa nem a tulajdona."

Aha. A férj meg úgy dönt, hogy innentől az Árva patkányok megsegitesere létrehozott alapítványt támogatja a teljes fizetésével, akkor az is oké, ugye? Majd el leszte a híd alatt a szuper cipoddel. ...

A házasság alatt, hacsak nincs házassági szerződés, ami máshogy rendelkezik, vagyonkozosseg van. Nincs enyém, tiéd, miénk van. Ha az egyik fél keres 3millat, a másik meg semmit, akkor a közös jövedelmük 3 milla és marhára mindegy, hogy ez hogy jött össze. Válás esetén is feleznek.

Nem tulajdon a házastárs, de nem is a másik felett álló valaki. Egyenrangú felek, akik közösen kell hogy döntsenek