Miért különbözök ennyire a testvéreimtől?

Hogyne, aztán nem közli, hogy ja jogos, hát elrontottam, ez van, ha nem az anyanyelved, hanem leáll pattogni, okostojásozni, kapisozni, mert akkorát égett, hogy úgy érzi, neki muszáj valahogy a hibájára rámutató fölé kerekedni és hát ez máshogy nem megy, csak egy menő külföldi vagyok, aki magától tanult meg magyarul szöveggel. Aham.

No jó, hogy a kérdésre is válaszoljak (elnézést, hogy egy ártatlan off megjegyzéssel ekkora vihart kavartam:-)), a személyiségtípust erősen befolyásolják a genetikai adottságok is, ez pedig összefüggésben van azzal, hogy milyen jellegű tevékenységekhez van affinitása az embernek. Az öröklés pedig családon belül is erősen szór, sokszor nem is annyira valamelyik szülő, hanem eggyel korábbi generáció jellegzetességei bukkannak elő. Ezenkívül befolyásolják a környezeti tényezők, a családban elfoglalt szerep, a baráti társaság stb, stb, meglehetősen összetett dolog, de pont ez a jó a nagycsaládokban.:-) Hogy példát is hozzak: felnőtt gyerekeim vannak (ez egyben válasz ara, hogy eszemben sincs itt randizni:D), egyikőjük külsőre és habitusában is édesapámra emlékeztet leginkább, (precíz mérnöktípus, képes órákig babrálni apró kütyük összerakásával vagy egy rajzzal, tervezéssel, amitől én a falra másznék), a másik az apai nagyapjára (állandóan nyüzsög, rengeteg haverja van, imádja a kétkezi dolgokat, barkácsol, főz, mindent megjavít), a harmadik meg keverék, külsőre leginkább apa, habitusra én, szereti a mozgást, szabadtéri sportokat, utazást, tudományos újdonságokat, gazdag fantáziája van, és fontos neki, hogy időnként csendben elvonulhasson és békén hagyják. Teljesen különböznek egymástól, a gondolkodásmódjuk is, ezért is tudunk nagyon jókat beszélgetni.:-)