Miért változott meg nővérem ennyire a jóléttől?

Elnézést ha hosszú, de csak így lesz érthető.

Köszönöm ha elolvasod!

A helyzet a következő, ketten vagyunk testvérek, nővérem 33, én 30/F.

Átlagos családban nőttünk fel, igaz néha voltak anyagi gondjaink, de alapjában nem kellett nélkülözni.

Kaja mindig volt, ruhánk is, és néha még nyaralás és egyéb program is belefért év közben.

Tehát átlagosnak mondható a gyerekkorunk.

Jól meg is voltunk egymással mint testvérek, semmi extra nem történt, csak ilyen szokásos testvérek közötti dolgok.

A helyzet viszont onnantól változott meg radikálisan, hogy nővérem megismerkedett a férjével, lassan 5 éve.

Azt tudni kell, hogy sógorom 5 évvel ezelőtt sem volt egy szegény ember, luxus terepjáró, Bp-i ingatlanok, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nővérem fantáziát lásson benne.

De a mostani anyagi helyzete még csak köszönő viszonyban sincs a régivel.

Mára eljutott arra szintre, hogy épített házat 2 éve lett kész, ami olyan 150 millió körül van.

Ezzel természetesen nincs is probléma, mert a pénzért megdolgozott, építész mérnök, és saját cége van.

A probléma ott kezdődött, hogy nővérem olyan szinten elszállt, hogy arra már szavakat nem lehet mondani.

Azt is tudni kell, hogy sógorom egy végtelenül egyszerű és normális ember, soha nem reklámozza hogy milyen hatalmas vagyona van, ellenben nővérem aki szó szerint csak betette a seggét a jóba, mert egy "szutyok" 130 ezer forintos fizetésből élt albérletben, mikor megismerkedtek, nos ő olyan szinten nagy arcú lett, hogy alig ismerek rá.

Persze én tudom nagyon jól, hogy pénz és a hatalmas vagyon ezt teszi az emberekkel, de én akkor sem tudom elhinni hogy valaki ennyire nagy arcú legyen úgy, hogy amióta szült két gyereket (4 ill. 2,5 éve) se dolgozni nem dolgozik, és egyedüli bevétele a családi pótlék, meg amit a két kisgyerek után kap.

Tehát sógorom vagyonához semmi köze, mármint nem tett érte semmit, hogy ezt az egzisztenciát megteremtse, azon kívül hogy szült neki két gyereket.

Sógorom egyébként több házat is nővérem nevére íratott, szám szerint a 150 milliós luxus kecót, és további 3 belvárosi lakást, ami most albérletként pörög.

Mikor megismerkedtek, én akkor kezdtem el egy maszek kis vállalkozás félét, kellettek hozzá gépek, és erről beszéltünk is egy családi ebédnél.

Akkor talán max 4-5 hónapja ismertem a sógoromat, de ő azonnal felajánlotta, hogy ad kölcsön pénzt, hogy ne kelljen hitelből finanszírozni a gépeket.

Nagy nehezen el is fogadtam, mert azt tudni kell rólam hogy én egy kezem meg tudnám számolni hányszor kértem kölcsön pénzt, akkor is álmatlan éjszakáim voltak, még vissza nem törlesztettem.

Végül is ugye elfogadtam, és a megegyezés szerint az utolsó forintig vissza is fizettem.

Most úgy hozta a sors, hogy pár év elteltével ismét megszorultam anyagilag egy hirtelen kiadás miatt, nem sok pénz kellett összesen 200.000ft.

Nagyon nehezen, de rávettem magam, hogy kölcsön kérjek nővéreméktől...

Mikor megbeszéltük hogy elmegyek a pénzért, nővérem úgy adta át kölcsönt, hogy ilyen halál lekezelő stílusban azt mondja: ha tudom minél hamarabb adjam vissza, mert most NAGY szükségük van rá....

Én teljesen lesokkoltam...

Előtte két hónapja vettek két vadonatúj kocsit, lecserélték a régieket (3 évesek voltak) nem tudom mennyibe kerülhetett de bőven 20 millió körül.

És a házra is nem olyan rég minden féle új dolgokat költöttek, az is ránézésre több millió forint lehetett.

Természetesen ezek engem nem érdekelnek, de mikor nővérem a pénzt úgy adta át, hogy éreztette velem az alárendelt szerepet, hogy ők most milyen nagy szívességet tettek nekem, én hirtelen nem is tudtam szóhoz jutni.

Biztos tudjátok milyen megalázó, mikor kértek kölcsön pénzt, és plusz még éreztetitek veletek az alárendelt szerepet, főleg hogy ezt a testvértek teszi veletek.

Sógorom nem volt otthon, mert akkor biztos nem játszotta volna így az eszét nővérem.

A pénzt (sajnos) eltettem, de inkább nélkülöztem és rá egy hétre vissza is adtam.

Nővérem azzal fogadott: hát hogy hogy ilyen hamar vissza tudtam adni, talán ilyen jól megy....? közben ilyen erőltetett vigyorral az arcán, annyira megalázó volt.

Mikor vittem vissza lóvét, láttam hogy sógorom (hobbiból horgászik, én is, így tisztában vagyok a horgászattal) vett egy csomó új cuccot magának, legalább egy millió forint értékben, mert készülnek a tengerre , és oda akarja majd vinni magával.

Szóval ebből ugye mindenki rájött, hogy nekik az a 200.000ft annyi mint másnak egy pizza ára.

És szükségük is annyira volt rá, hogy semennyire.

Mégis nővérem annyira megalázott ezzel a lekezelő stílussal, hogy egyszerűen nem tudom megbocsájtani neki.

Én vagyok a testvére, én ismerem nagyon jól hogy milyen, és higgyétek el ilyen lekezelő stílusban soha nem beszélt velem.

A kapcsolatunk nem rossz, legalábbis én mindig mosollyal és örömmel mentem hozzájuk, mert sógorommal pl nagyon jó a viszonyom.

Mikor épült a háza, rengeteget segítettem mert épület gépészettel foglalkozom, és a medencétől kezdve a kollektorokon át egy csomó ilyen gépészeti dolgot én terveztem meg nekik, és én is építettem be.

Akkor is próbálta erőltetni, hogy jóval többet adna a munkáért mint amit ért, de nem fogadtam el mert tisztában vagyok vele hol a határ.

Mostanra viszont nővéremtől szó szerint hányingerem van, és már a szüleim is pedzegetik a témát, hogy a kislányukkal elszaladt a ló.

A családi ebédeknél az utóbbi egy-két évben állandóan arról beszél nővérem, hogy ők ide oda mennek utazni, és természetesen a probléma ott kezdődik hogy forintra (legutóbb 1,5 millióba került) pontosan elmondja mennyibe fog ez kerülni, és megjegyzésként hozzáteszi hogy "hát minden olyan drága manapság, de jó dolgokért sajnos sokat kérnek" és nevet egy jót magán.

Meg hogy most ezt-azt vettek, és hogy ez milyen jó de sajnos olyan sokba került (itt is tagoltan megjegyzi mi mennyibe került), meg hogy ő most nincs megelégedve az új Iphone-ával, hiába került 300.000ft-ba, ő ennél többet várt volna.

Remélem értitek, biztos találkoztatok már ezzel a fajta emberrel.

Tavaly karácsonykor pl. az ajándékok anyagi vonatkoztatását pedzegette, hogy hát ez ebből-abból a boltból van, és hogy ez nem ám ilyen ócska holmi stb.

Most már egyébként eljutottam arra a szintre, hogy igazából teljesen megutáltam a testvéremet, és hogy közeleg a karácsony, nem akarok vele találkozni és még több hülye sznob baromságát elviselni.

Annyira megváltoztatta a pénz, hogy szinte teljesen más ember lett, és nem tudom hogyan mondjam meg neki, hogy hánynom kell tőle és attól ahogyan viselkedik.

Szerintetek hogyan közöljem vele?

A régi barátait is szó szerint leszarja már, pár éve vannak ugyan ilyen "milliomos barátnői"

A régiekkel már nem tudott mit kezdeni, ugyanis gondolom én nem értek fel őnagysága elsősorban anyagi szintjéhez.