Ti milyen viszonyba álltok a testvéretekkel?

Nem értem őket, mit kell rinyálni, hogy van egy testvérük? O.o

Inkább örülniük kéne, mivel egykének lenni, rohadt unalmas lehet...

Nekem egy nővérem van, és jól kijövünk egymással. Ráadásul én szeretnék még egy hugicát, de sajnos ez nem lehetséges... :"(

Nagyon jó viszonyban.

Két féltestvérem van, ők anyukám első házasságából vannak, a bátyám 10, a nővérem 11 évvel idősebb tőlem. A bátyámmal gyerekkoromban nem igazán volt kapcsolatom, mert sajnos nagyon rossz kapcsolata volt az én apámmal, így hamar elhagyta a családi házat, messzire ment tovább tanulni és dolgozni is messze dolgozik, most már nagyon régóta a fővárosban él, de ugye mivel felnőttünk, sokat találkozunk már.

A nővérem pedig inkább volt a második anyukám, nem igazán olyan testvéri kapcsolat volt köztünk gyerekkoromban.

Viszont egyikkel sem voltam akkor sem rosszban, amióta magam is felnőttem, ma már nekem is családom van, még sokkal jobb a kapcsolatunk, bármikor számíthatunk egymásra.

Szóval nekem abszolút pozitívak a tapasztalataim.

A férjemnek szintén van testvére és ők is nagyon közel állnak egymáshoz, jó a kapcsolatok.

Egy 24 és egy 19 éves bátyám van. Mindketten idióták.. Cseszegettük egymást mindig is, de a kisebbiket én mindig megvédtem, mert a nagyobbik köt belé és belém mindenért a mai napig. Néha ki tudnám kaparni a szemüket, de vannak szép pillanataink is. Egy ideje már nem voltunk hárman együtt. A nagyobbik külföldön, mi meg külön házban. De sokkal jobban kötődök a kisebbik bátyámhoz. Akármekkora bolondok, attól még a testvéreim és szeretem őket (de van mikor nagyon nem).

Igazából nem tudnám elképzelni nélkülük, bár akkor nem idegesítenének fel sokszor..:D 16/L