Milyen szoros a kapcsolatotok a testvéretekkel felnőttként? Gyakran felveszitek egymással a kapcsolatot?

Én 36/N, hugom 32 éves.

Mindkettőnknek saját családja van, én már dolgozom, ő még otthon van a kisebbikkel.

Heti átlag 2x beszélünk telefonon, és általában havi 1x találkozunk, szinte mindig családostól. 40 perc autóútra lakunk egymástól.

Tesómnak és nekem is van családom már régen (ő 24 éve nősült, én 17 éve mentem férjhez).

Bár egymástól nagyjából 10 percre lakunk, hónapok telnek el anélkül, hogy beszélnénk egymással, pedig amíg otthon laktunk, jól megvoltunk.

Én 26 éves vagyok, már saját családom van, öcsém 23, ő még anyuval lakik, de már meglehetősen önálló. Találkozni nem annyira gyakran szoktunk, legalább is nem célirányosan őt keresem általában, hanem mondjuk anyuhoz megyünk, és akkor természetes, hogy öcsém is ott van. Viszont azért sokszor beszélünk telefonon, a fiamra is szokott vigyázni, néha el is viszi ide-oda.

Olyan is megesett már, hogy együtt mentünk szórakozni, de ez elég ritka volt mindig is, mert nem mondhatni, hogy azonos lenne a baráti társaságunk, vagy a zenei ízlésünk.

De igazság szerint tök jóban vagyunk, nagyon jól el tudunk hülyéskedni, épp úgy, mint gyerekkorunkban, csak már nem veszekszünk és nem bunyózunk :D Bár a múltkor erővel kényszerített, hogy szagoljam meg a lábát :D De ez nálunk ilyen tipikus testvéri marháskodás. Anyukám szokta mondani, hogy kettőnket egyszerre nem bír elviselni, mert olyankor megőrülünk, öcsém alapból az a tipikus nagydumás, állandóan mondja a hülyeségeit, ha meg én is ott vagyok, akkor visszavedlünk mindketten dedóssá :D Szerintem mi még nyugdíjasan is ilyenek leszünk :) De mondjuk ha kell, tudunk komolyak is lenni, ha valamelyikünk gondban van, akkor természetes, hogy a másik megy és segít.