Szerintetek mit tehetnénk?

Utolsó válaszolók, örülök, hogy írtatok! Én megmondom őszintén elég buta vagyok ezekhez a banki dolgokhoz, főleg mióta ez a devizabotrány van. Megpróbáltam beszélni nővéremmel, s javasoltam, hogy mennyire lenne elég, ha valahogy kifizetnénk a részét. Sajnos irtózatos haragra gerjedt, üvöltözött, hogy az a kis semmi semmire sem elég, én is és a bátyám is alig várjuk, hogy utcára kerüljön, még a fedelet is sajnáljuk a feje fölül, pedig fordított helyzetben ő azonnal segítő kezet adna, sosem lenne olyan önző mint én vagy a bátyám. Azt is megkaptam tőle, hogy bátyám ellene hangolja anyukánkat, (ami persze ebben a formában valótlan) nekem pedig kötelességem lenne csillapítani őt. Apukánkra is hivatkozott, hogyha élne rend lenne a házban, ő „helyre tenne” engem és bátyámat is. Ezután a vevőkkel érvelt, hogy értetlenkednek, miért habozunk, de „mit bánjuk mi, ha keresztbe teszünk”, sőt, nővérem szerint még örülünk is neki.

Aztán mérgesen távozott, úgy becsapta az ajtómat, azt hittem kiszakad a helyéről…

Sajnos nővérem amellett, hogy „dörzsölt”, rendkívül makacs, s a természete sem egyszerű. Én meg fogok őrülni :(

Kedves 33-as, örülök, hogy ismét írtál, minden segítő válasznak örülök, ami érkezik. Nővérem csak annyit mondott, hogy a banki hitelt szeretné visszafizetni.

Anyukám annyira jólelkű, azért féltem ennyire. A többi idősebb néni is mondta neki, hogy nehogy kimenjen a házából, mert ki tudja milyen hátsó szándéka van a nővéremnek; s kérték, gondoljon bele abba, hogy nővérem fordított helyzetben mit tenne…

Szombaton itthon volt a nővérünk, a kisebbik lányával. Én is ott voltam, majd bátyám is megjött. Nővéremék kedvesek voltak, kérdezték anyukámat, hogy akkor mikor csomagol, mert annyira szeretnék, hogy velük lakjon. Nővérem mondta, hogy a fiatal pár, aki korábban itt volt, megveszik a házat, csak anyukára várnak. Nővérem semmiképp sem akar kínos helyzetbe kerülni, ezért kérte, mihamarabb cselekedjünk, hadd haladjon ő is az anyagi dolgokkal, ill. a fiatalok is. Mondták anyukámnak, hogy emlékezzen vissza, milyen boldogok voltak apukával, mikor lett egy saját otthonuk, és most ez a pár is milyen boldog lenne, ha megvehetnék; annyira tetszik nekik, hogy akár most azonnal jönnének. Hivatkozott arra, milyen jó megjelenésű, kedves emberek, és pénzük is van, s ebben a nehéz helyzetben bűn kihagyni egy ilyen ajánlatot.

Ezután nővérem lánya mondta, hogy anyukámnak egy kisebb hely is elég, gondoljon csak bele, mennyi munka van egy ekkora házzal, és hiányzik-e neki ez a rengeteg tennivaló. Én mondtam, hogy én mindenben szoktam segíteni. Nővérem pedig azt mondta, nekem is milyen fárasztó 2 háztartást vezetni. Én persze mondtam, hogy szívesen csinálom.

Nővérem lánya mondta, hogy ő is tud majd bármiben segíteni. ha úgy van.

Saját véleményem erről az, hogy nővérem lánya lelkiismeretesebb, mint a nővérem, de rengeteget dolgozik, túlórázik, hétvégén rendezvényeken vesz részt, barátnőivel van. Ebben semmi rossz nincs, fiatal, ez a normális, de szerintem alig lenne ideje anyukámra, ennyi elfoglaltság mellett.