Mit kellene tennem? Költözzek el? Hogyan?

22 éves, egyetemista vagyok, itthon élek, javarészt a szüleim tartanak el, ahogy a testvéremet is.

Eddig jól ment az együttélés, szerető családnak tartottam magunkat, de mostanában úgyérzem tönkremegy minden. A tesóm egy éve nem jár iskolába (fizetős lett az egyetemen, nincs miből fizetni), nem is dolgozik, itthon ül egész nap.

A háztartás úszott, nem volt hajlandó segíteni semmiben, ellenben sokszor az én kaja adagomat is megette, így este csak valami gyors hideg kaja jutott amikor hazaértem. Piszkálta a csőrömet, hogy még is mindent megkap és cseppet sincsen leszólva, míg én számon voltam kérve, hogy ez meg az miért nincs kész. Csak nyeltem és tűrtem, nem akartam balhét.

Most elkezdett tesóm egy tanfolyamot, még durvábban rám hárul minden felelősség, mintha én nem járnék mindennap suliba és nem este 6-kor esnék mindennap haza... Ma ismét le lettem szólva néhány dolog miatt és a harmadik téma után elpattant az agyam és minden elnyomás és kivételezés amit éreztem, kijött belőlem... Eszméletlenül összevesztünk anyuval, nagyon megbántott. Semmi nem jó, amit csinálok. Egy hajszál választott el, hogy kijelentsem, hogy elköltözök a francba és akkor le van rólam a probléma. Nagyon bánt, de tényleg azt érzem már, hogy nem bírok így élni! Rámegyek lelkileg arra, hogy mindig én én én, tesóm meg mint a kis király ül a szobájában és nyomogatja a gépét.

Költözzek el? Talán tudnék valami diákmelót találni, olykor dolgozhatnék éjszaka, plusz most még az ösztöndíjamból is jól megélnék kollégiumban. Nem akarok elhamarkodott döntést hozni és hátat fordítani sem akarok a családomnak, de én így már nem bírom és ezt itthon senki nem érti meg!