Hogy mondjam el anyának, hogy én még erre nem vagyok kész? Hova költözzek?

Apával 8 éve váltak el,én anyával lakom.

Régen elég duci voltam,de nem piszkált vele senki,kivéve az egyik osztálytársamat és a "bandáját".Sosem ettem sokat,de a dolog vége már az lett,hogy rettegtem enni a suliba,mert beszóltak és röfögtek,ha elmentek mellettem.A legrosszabb az volt,hogy a fiú tetszett és senkinek nem beszéltem ezekről.7.-es koromban elkezdtem fogyókúrázni és sportolni,most már normálisan nézek ki és szépnek érzem magam akár egy miniruhában is.De a srác nem állt le,ezután is beszólt.Piszkált az öltözködésem miatt,azért,mert nem vagyok népszerű,szóval mindenért.

Azt hittem,hogy a 8. év után ez megszűnik és más-más gimibe megyünk majd,de nem...Most is osztálytársak vagyunk,bár már nem piszkál,csak annyira,mint másokat.Nem tudom kezelni ezt és hogy szeretem,pedig tudom,hogy semmi esélyem nála(ő a gimi sztárja,mert minden sportversenyt megnyer,ráadásul menő és helyes,minden csajt megd.g).Elég gyakran vagyok szomorú ezek miatt,ráadásul alapból érzelgős vagyok és folyton azokra gondolok,amiket mond nekem és ha már úgy érzem,hogy nem bírom tovább,megvágom magam.Nem nagyon,nem mélyen,csak éppen egy kicsit.Nem vagyok emos,senki nem veszi észre,hogy gondjaim vannak,mosolygok egész nap.

Anya viszont együtt van a fiú apjával(az ő szülei is elváltak) és azt hittem,hogy nem lesz komoly a kapcsolat,hogy anyának ez csak amolyan futó dolog,mint az eddigiek.De nem,össze akarnak költözni.Mi költöznénk hozzájuk,mert nekik hatalmas a házuk(a srác az apjával lakik,mert ő mindent megenged neki).De nem hiszem,hogy ez nekem menni fog...Apával alig beszélek,havonta 2szer telefonon kb.A nagyszüleim még jó formában vannak,de nem akarom megbántani anyát azzal,hogy oda költözöm az egyikükhöz.Nem tudom,hogy most mit csináljak.Örülök anya boldogságának,de félek.Meg ha nem akarnék költözni vagy máshoz akarnék,anya rájönne,hogy valami baj van.

15L