Testvéri féltékenység vagy normális érzés?

Nem ezért van az oldal.

Emberekről szóló kérdéseket (miért ilyenek, miért csinalják ezt, miért mondták ezt, brühühühü) csakis ők maguk szemelyesen tudják megválaszolni. Nem a gyakori tippmix hatszázhúsz féle válaszából fogod megtudni. Neked miért nincs önbizalmad ?

Sztem teljesen érthető, hogy meg akarod érteni a barátaid kapcsolatát, és az is, hogy nem feltétlenül az a legcélszerűbb, ha erről őket magukat kérdeznéd meg ("féltékeny vagy a tesódra?", "ki, én? Á dehogy..").

Sztem ez féltékenység/harag (vagy kitudjami, de nem pozitiv), ami alakulhat rosszabb irányba, de éppen helyre is jöhet.

Sztem segíthetne, ha tudnának erről egymással őszintén beszélni, mi fáj, miért, mit lehet tenni..

Senkinek nem esett le, hogy a kérdező csak fontoskodik?

Nem kérték a segítségét, csak kíváncsi. Hagyd őket békén, mert ha beleavatkozol, még rosszul is járhatsz! Az ilyen " barátok" keverik a sz*rt mindig.

Nem értem, mi a kérdés.

Mi az, hogy "Testvéri féltékenység vagy normális érzés?"?

A testvéri féltékenység egy NORMÁLIS ÉRZÉS.

Alap pszichológia. Az első "társadalom" amibe belekerülsz gyerekként, az a családod, ami egy hierarchiának tekinthető. A szülők/nagyszülők állnak fölöttetek, a testvéreddel pedig egy szinten álltok. Elvben. Ez pedig vonhat maga után egy egészséges rivalizálást, amiből az következik, hogy ha valaki pl. kiemelkedőbb tanulmányi eredményt ér el, akkor a testvére úgy érezheti, hogy ő a "bezzeg-gyerek", akire a szülők esetleg büszkébbek, mert többre vitte... Annak ellenére, hogy mindketten ugyanolyan eséllyel indultak az életben (hacsak nem az történt, hogy az egyik testvért támogatják az egyetemi tanulmányai alatt, a másikat meg mondjuk nem... ilyen is van).

Te ebben a helyzetben nem lennél féltékeny? Vagy bármilyen hasonló helyzetben? Amikor pl. egy munkahelyen vagy, és a kollégáddal megpályázzátok ugyanazt a pozíciót, hasonló kvalitásokkal rendelkeztek, mégis őt választják, akkor hogy fogod érezni magad?

Persze, ilyen helyzetekben lehet örülni a másik sikerének, de nem minden fekete-fehér.

Ráadásul azt írod, hogy amúgy teljesen normális viszonyban vannak... Hát, elmondanám, hogy akkor felesleges rugózni ezen a dolgon. Én ismerek olyan testvérpárt, akiknél fennállt egy hasonló szituáció - ők nem is beszélnek egymással. Bár ott közrejátszik az is, hogy egyáltalán, még csak közös témájuk sincs.

Szerintem ne akarj "segíteni" nekik, mert ez baromi kínos téma. Ezt nekik magukban kell elrendezni, aztán ennyi.