Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » Miért ilyen a testvérem?

Miért ilyen a testvérem?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


Előre jelezném, hogy ez távolról sem lesz túl vidám téma.

Egész életemben titkoltam milyen a kapcsolatom a nővéremmel (26), bárki kérdezte csak azt feleltem szar és nem akarok beszélni róla. Szégyelltem pedig nekem csak annyi volt a szerepem a storyban, hogy megszülettem. Mivel nem akarom, hogy bárki tudjon erről az egészről a környezetemben ezért most névtelenül szeretnék véleményeket kérni, hogy mégis ki miben hibás mit mi okozhatott stb.


Már gyerekkorunkban sem voltunk túl jóban de konkrétan nem tudom miért és mitől, de nem is akarom az egész életemet leírni ezért inkább rögtön a felnőttkorra ugrok (2 év van köztünk egyébként).

A lényeg, hogy kb 2-3 éve teljesen megszakítottam vele a kommunikációt mert én egy ilyen emberrel nem szerettem volna semmilyen kontakban lenni, egyébként ő is került/kerül engem. A fő problémám azontúl, hogy semmi közös nincs bennünk a stílus amit megenged a szülők felé, leginkább anyánk felé. Egész életében mind a kettő szülő megtett érte mindent mindenben támogatták magán suli, egyetem, utána 1-2 évig munkanélküli volt akkor sem volt eléggé mondva neki, hogy ideje lenne valamit találni, ennek ellenére ő ezt úgy érzi, hogy ez neki jár ha már megszületett ezt többszőr is hangoztatta az anyja felé. Nagyon sok mindent tudnék írni milyen is valójában de akkor úgy érződne, mintha csak indulatból le akarnám járatni de én tényleg a véleményekre vagyok kiváncsi ezért leírom inkább milyen szituációkban mik történnek.


Kitalál valamit amit nem kap meg:

Többszőr volt rá példa, hogy pl el szeretett valahova menni az anyjával de ő nem ment vele akkor a következő kifejezések egyikével lett illetve: szerencsétlen, semmirekellő, suta, idióta. (Attól független, hogy legalább vulgáris szavakat nem használ a hangszín ami párosul ezek mellé és, hogy az anyjára mondja szerintem önmagában elég probléma.)


Amikor munkanélküli volt:

A végén már lett azért neki mondva, hogy ideje lenne mostmár de az is teljesen kultúrált módon. Erre az volt a válasza, hogy de ahova ő akar menni oda nem veszik fel és miután fel lett világosítva, hogy nem mindenki ott kezd ahol szeretne de legalább kezdje el arra az volt a válasza, hogy akkor ő inkább öngyilkos lesz ha nem fogják tovább eltartani mert ha már megszülték akkor tartsák is el (tényleg így is gondolja egyébként attól függetlenül, hogy nem lenne öngyilkos).

Emellett egyébként sokszor hangoztatta alig várja, hogy végre elköltözzön mert ebbe a lakásba mindenki egy idióta ennek ellenére 1 éve dolgozik és semmi erőfeszítést nem tett az ügy érdekében tehát még mindig otthon lakik és szórja a pénzét.


Rendszeres még ha elmond egy történetet ami éppen vele volt és valaki visszakérdez valamire akkor egyből megy a leb@szás, hogy mekkora értetlen mindenki és nem igaz, hogy csak ő a normális mindenki más egy idióta.

Akármikor rá lett kérdezve nála, hogy miért csinálja ezt azokkal akikkel a leginkább nem kellene és akik mindig segített neki akkor csak szimplán előhozott olyan storykat amiknek semmi köze nincs a jelenhez és teljes mértékben érződik, hogy csak be akarja magának bizonyítani hogy a probléma a világgal/másokkal van de sosem vele, mert ő tökéletes. Egyébként a szűk családon kívül normálisan viselkedik tehát nagyobb családi eseményeknél mindig kérdezik tőlem halkan, hogy amúgy mi miért is nem vagyunk jóban? A barátok akik ismerték szintén kérdezték tőlem ezeket mindig, mert hogy olyan normálisnak tűnik.


Anyámmal sokszor próbáltam erről beszélni, hogy miért engedi meg neki ezt a stílust miért nincs semmi következménye annak, hogy kb bármit megenged magának vele szembe, mindig az volt a válasz hogy nem tud mit csinálni mert mégis a saját gyereke, sosem értettem ez miért jogosít fel bárkit hogy azt tehessen a szüleivel amit csak akar mert úgyis meg lesz bocsájtva igazából erre keresem a választ általatok, hogy tényleg én reagálom túl és egyébként ez normális vagy csak anyám elfogult?


Tényleg nem akartam sok példát írni mert reméltem ennyi elég ahhoz, hogy valamennyire látszódjon mi is a probléma. Attól függetlenül, hogy engem folyamatosan elhordott mindennek a hátam mögött amíg otthon laktam én el tudnám azt engedni, ami nekem a legfájóbb az a stílus amit megenged a szülőkkel szemben mert az nálam minden határon túlmegy. Velem kapcsolatban röviden annyi, hogy saját bevallása szerint engem leszar és elmondása szerint meg sem kellett volna születnem (ezt mondta mielőtt eldöntöttem én befejeztem innentől azt, hogy bármit is próbálok javítani a helyzeten), ennek ellenére amikor valami negatív dolog fel van hozva neki amit éppen csinált mindig jön az, ‘hogy bezzeg a …-tól nem kéred számon ezt meg azt’.

Apám egyébként parkoló pályáról nézi végig ezt az egészet ő sosem szól bele ami szerintem szintén nem a legjobb dolog.


A kérdéseim:

Ismertek/ismertetek-e valaha ilyen embert és milyen volt a viszonyotok vele, mit gondoltatok róla?

Kinek kellene/kellett volna ezt megoldani ha egyáltalán van erre megoldás?

Szerintetek fog e ez a helyzet bármikor változni és ha igen mitől?

Tényleg igaz-e, hogy az ember minden elnéz a gyerekének és, hogy ha valaki a testvéred akkor mindenáron kapcsolatban kell vele maradni?

Mitől válhat valaki ennyire ellenségessé a saját családja ellen amikor azok mindent megtettek érte?


tegnap 21:54
1 2
 1/11 Vágy-i válasza:
81%
ezt látod ne m tudom.
tegnap 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
14%

Nagyon nehéz helyzet, amin keresztülmész, és teljesen érthető, hogy ennek a súlyát magadban hordozod. Amit leírsz, az egy mély családi konfliktus, ahol a testvéred viselkedése látszólag következmények nélkül marad, és ez nemcsak a szüleidet, hanem téged is megvisel.


Sokan élnek hasonló helyzetben, amikor egy közeli családtag – legyen az testvér vagy akár szülő – mérgező módon viselkedik, és úgy tűnik, mintha mindenki elfogadná ezt, mert "családtag, és a család mindent megbocsát." De az igazság az, hogy a családi kötelék nem jogosít fel senkit arra, hogy másokat folyamatosan bántson, megalázzon, vagy érzelmileg kihasználjon. A szeretet nem jelenthet egyoldalú toleranciát, és attól, hogy valaki a testvéred, még nem kell vele mindenáron kapcsolatot tartanod, ha az számodra csak fájdalmat okoz.


Hogy ki a hibás ebben a helyzetben? Ez egy összetett kérdés. A szüleid talán túl engedékenyek voltak, nem húztak meg határokat időben, ezért a testvéred azt tanulta meg, hogy a viselkedésének nincsenek következményei. Ugyanakkor ő is felelős a saját tetteiért, függetlenül attól, milyen háttérből jön. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha valaki ennyire ellenséges a saját családjával, annak sokszor mélyebb okai lehetnek – sértettség, önbizalomhiány, belső vívódások –, amiket mások számára nehéz átlátni. Ez persze nem mentség arra, hogy így viselkedik, de talán magyarázatot adhat arra, miért ennyire támadó és ellenséges veletek szemben.


A változás lehetősége mindig ott van, de kérdés, hogy ő maga akar-e változni. Az ilyen típusú emberek ritkán látják be, hogy problémájuk van, és amíg nem érzik annak súlyát, addig nem is fognak lépéseket tenni. Ha valaha is szembesül azzal, hogy a viselkedése miatt valóban elveszít embereket, akkor talán elgondolkodik. De amíg a környezete – főként a szüleitek – mindig megbocsátanak neki, és nincsenek következmények, addig kevés az esély arra, hogy magától megváltozik.


A legfontosabb kérdés itt az, hogy neked hogyan lehet könnyebb. Teljesen rendben van, ha úgy érzed, hogy nincs szükséged erre a kapcsolatra az életedben. Ha a testvéred csak mérgező jelenlétet hoz az életedbe, akkor jogod van távolságot tartani, és ezzel semmi rosszat nem teszel. Az önvédelem és a saját lelki egészséged ugyanolyan fontos, mint bármi más.


Bármi is lesz a jövőben, próbálj olyan emberekkel körülvenni magad, akik értékelnek, tisztelnek és szeretnek. A család nem mindig az, akibe beleszületünk – sokszor azok az emberek lesznek az igazi családunk, akik valóban törődnek velünk. Nem kell rosszul érezned magad amiatt, ha úgy döntesz, hogy elengeded azt, ami csak fájdalmat okoz.

tegnap 22:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
92%

2#

Köszönjük chatgp!


Kérdező!


Pontosan ugyanezen mentem át én is a testvéremmel!

Ő volt a kisebb másfél évvel, ezért nekem mindent be kellett áldoznom(játékot , ruhát, édességet, programokat stb)mert ő a fiatalabb.

Ő volt az okos, népszerű tanuló, én meg csak éppen átevickéltem mindenből és egy barátom volt.

Undorítóan beszélt anyával, a fejére nőtt, de ez az ő hibája is volt, mert hagyta! Mivel kitűnő tanuló volt mindig, még az egyetemen is! ezért minden el volt neki nézve. Ellopta anya bankkártyáját és elment vele vásárolgatni. Persze rögtön én lettem meggyanúsíva. A hátam mögött a barátaimnak minden szutykos, kurvának lehordott(és itt volt az a pont, amikor számomra, mint testvér és mint ember is megszűnt) mivel oké, hogy nem voltunk egy álom testvérpár, de sosem gondoltam volna, hogy ennyire utál. Főleg, hogy nem éreztem úgy, hogy ennyire rosszban lennénk.

Ezen kívül sok olyan dolgot csinált, amit szerintem egy testvér nem tesz a másikkal.


Anyámnál akkor akadt ki a mérleg, amikor az egyetemen a disszertációját kellett volna már csak megcsinálni diplomához (végig kitűnő tanuló volt) és ő úgy döntött, hogy neki nincs hozzá kedve.


Addig konkrétan ő volt az etalon, akihez állandóan hasonlítgatott anyánk, minden megvolt neki engedve, mindenre kapott pénzt vagy megvette neki.

Én télen lyukas cipőben jártam az utcán! Kilógott a lábujjam belőle, mert nem akart új cipőt venni nekem, mondván nem rég kaptam.( Ami tény, h egy egy éves cipő volt, csak, hogy az az egy db cipőm volt! Azt hordtam télen nyáron! Abban sportoltam, kirándultam. Persze, h kilyukadt...)


Én pár éve teljesen megszakítottam vele a kapcsolatot, ha keresett is, csak pénz kellett neki. Már csak a férjem beszél vele néha, akkor is azért, mert kell neki vmi.


Amit tud/ott tönkre teszi/tette az életemben.

tegnap 22:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
90%

Nyugi, én is tönkretettem a nővérem életét azzal, hogy megszülettem... Aztán fokoztam azzal (csak egyik szülőnk közös), hogy pereskedtek a fejem felett, és volt egy átmeneti időszak, amikor a pereskedés miatt máshol éltem.

Cserébe a mai napig a hülyeségei miatt szívok, és csak a család miatt tartom vele szigorúan minimálisan a kapcsolatot.

tegnap 23:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
35%
Ezek nem olyan nagy dolgok. Apad csinalja jol, hogy kimarad beloluk.
tegnap 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
80%
Mert ráhagyták gyerekkorában.
ma 01:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
91%

#5, Apad csinalja jol, hogy kimarad beloluk.


Hát persze. Ahogyan valszeg a gyereknevelésből is kimaradt. És nem segített a határokat felállítani.

ma 06:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
71%

Ismertek/ismertetek-e valaha ilyen embert és milyen volt a viszonyotok vele, mit gondoltatok róla?


Nem.


Kinek kellene/kellett volna ezt megoldani ha egyáltalán van erre megoldás?


A szülőknek a novereddwl való kapcsolatot, nektek kettőnknek a köztetek lévőt


Szerintetek fog e ez a helyzet bármikor változni és ha igen mitől?



Nem, nem fog változni.


Tényleg igaz-e, hogy az ember minden elnéz a gyerekének és, hogy ha valaki a testvéred akkor mindenáron kapcsolatban kell vele maradni?


Egy szülő rengeteg mindent elnéz a gyerekének, egyéni, hogy mi q határ. Nem, nem kell a testvereddel semmilyen kapcsolatot sem tartani.


Mitől válhat valaki ennyire ellenségessé a saját családja ellen amikor azok mindent megtettek érte?


Bármitől. Bármi apróság lehet az életében, ami neki orbitális probléma és azt másra kivetiti.

ma 07:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

3.

Milyen egyetemre járt a "zseni"?

ma 08:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:

Ismertek/ismertetek-e valaha ilyen embert és milyen volt a viszonyotok vele, mit gondoltatok róla? - Ismerek, totálkáros volt a viszony, de idő kellett hozzá, hogy felismerjem - fiatal felnőttként - hogy mennyire mérgező személyiség.

Kinek kellene/kellett volna ezt megoldani ha egyáltalán van erre megoldás? - A szüleidnek kellene megoldani, vagyis leállítani a testvéredet. De ha nekik megfelel az, hogy lenézi őket, Te nem tudsz mit tenni, max annyit, hogy megszakítasz vele minden kapcsolatot.

Szerintetek fog e ez a helyzet bármikor változni és ha igen mitől? - Attól változhat, ha leveszi mindenki a kezét a testvéredről, hagyjátok, hogy viselje a tettei következményét.

Tényleg igaz-e, hogy az ember minden elnéz a gyerekének és, hogy ha valaki a testvéred akkor mindenáron kapcsolatban kell vele maradni? - Baromság. A hülyék néznek/tűrnek el mindent a gyereküknek, vagy bárkinek. És nem kell kapcsolatban maradnotok, miért tennéd? Önként besétálni a f.szerdőbe tátott szájjal???? Hát,ki az a hülye, aki ezt csinálja? Tesódnak biztos jó, mert ő csak elvesz, de neked? Gondolom érzed Te is, hogy valami nem stimmel, különben nem indítottad volna a kérdést ...


Mitől válhat valaki ennyire ellenségessé a saját családja ellen amikor azok mindent megtettek érte?

ma 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!