Bátyám egy kis nézeteltérés miatt amit ő okozott igazából a semmiért, lassan két éve nem áll velem szóba, mit tegyek, hagyjam rá a dolgot?
Én azóta nem egyszer próbáltam felvenni a kapcsolatot vele de elhordott mindennek, nem beszélve a feleségéről aki szinte élvezi, hogy teljesen elhatárolódott a mi családunktól. Az utcán jóformán elmegy mellettem, ha kocsival jön velem szembe inkább elfordítja a fejét. A fiával (unokaöcsém) egész jól kijövök de őt se engedi már hozzám eljönni és hasonlók. Kezdek belefáradni abba, hogy minden erőfeszítésem ellenére inkább belém rúg minthogy leülne megbeszélni a dolgot.
37/N
Kedves 1-es.
Nem néztem jó szemmel, hogy a felesége kiforgatja a vagyonából tudom semmi közöm, hozzá de egyszer pont bátyám keresett meg, hogy mit tanácsolok neki, akkor azt mondtam, hogy rakjon magának is félre néha egy kis pénzt nem kell mindig állandóan a feleségének adni mindent az utolsó centig, utólag meg úgy állította be a kedves leányzónak a dolgot, hogy én parancsoltam rà, pedig csak tanácsot adtam neki ha már megkeresett, ebből aztán nagy veszekedések lettek köztük majd végül én lettem a fekete bárány, persze azóta így hogy engemet egyik percről a másikra kitörölt az életéből a felesége még jobban herdàlja a pénzét de nem adtam neki hangot, viszont sajnálom, hogy ennyit érek neki, csak testvérek vagyunk. De úgy látszik ez már nem számít neki.
Ha tudsz, akkor e-mailt írj, ha nem, akkor papír levelet. A lényeg, hogy maradjon nyoma, mert hidd el nem fog örökké tartani ez a rossz kapcsolat.
Biztos, hog yő a párkapcsolatot, ami lehet amúgy köztük jól működik vag ylegalábbis miattad nem akarta már 2 éve se felrúgni, se fog örökké jól működni, meg jöhet bármi, amikor a tesódnak mégis szüksége lesz rád.
Sajnos a pénzügyek olyan dolog, amiből még tesók között is lehet vérremenő harc, még akkor is, ha csak te neki adtál a kérésére tanácsot, de rosszul sült el.
Tehát a helyedben egyszerűen bocsánatot kérnék, egyszerűen, de nagyön rövidre is zárva a dolgot és mást helyeznék előtérbe. Csak egy példa (kitalált): Szia Karcsi! Lassan örökkévalóságnak érzem, hogy nem beszélgetünk, találkozunk egymással, úg ymint régen. Hibásnak érzem magam, hogy két éve a pénzzel kapcsolatos dolgaitokba beleszóltam, utólag nagyon megbántam, és bánom azóta is. Most már tudom, hogy a jövőben semmilyen esetben sem szólnék bele se a te, se más anyagi ügyébe. Viszont TE és a családod személyesen nagyon hiányoztok, jó lenne, ha újra leülnénk egy sütire a főtéri Gizi cukiba egy szombati ebé dután vagy csak összefutnánk egy lángosra a pénteki piacnapon. Az unokaöcsém is nagyon hiányzik, mi lenne, ha egy pótnévnapi, szülinapi/újévi köszöntésre eljönnétek hozzánk mindennayian egyik nap este vagy csak beülnénk, ha ráértek mindannyian a ...című filmre a moziba. És ha még nagyon akarsz erőlködni, hogy valamelyiket választhassa, de olyan legyen, hogy a családja (alias a felesége ne egyen megbántva vagy ne forgathassa ki a meghívásod), akkor meg kérj segítséget valami piszlicsáré ügyben, amihez köztudottan a bátyád ért, ha az az autók, akkor abban, ha a ruhaválasztás abban, ha csak vélemény egy eladó házról akkor abban vagy bármi. És akkor hátha azt nem utasítja el, hogy úgymond neked segítsen.
De ha elsőre lepattint azér tne add fel, névnapokat, szülinapokat tartsd észben, még a feleségéét is és köszöntgesd őket legalább képeslapon, aztán hátha egyszer csak megenyhül.
Ne teperj utána. Szeresd a normális rokonaidat, őt meg felejtsd el.
Én ezt tenném a helyedben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!