Öcsémet bántják a suliban hogy tudnék neki segíteni?

Sajnos a fiatalok/tinik a létező leggonoszabbak, nem fogják fel, hogy a kis heccelések, beszólások, alázások totál hazavágják az önbecsülést, lelkivilágot.

Az osztályfőnökök az esélyek 90%-ában sajnos nem foglalkoznak az ilyen jellegű gondokkal (tapasztalat). Ettől függetlenül beszélnék vele, ha nem tud érdemi változáat elérni, akkor irány az igazgató.

8-as, amúgy te normális vagy?

"Hogy ne tegye ezt"? MIT, ember? Szerintem csak trollkodsz.

Kérdező, sajnos vannak dolgok, ami ellen nehéz tenni. Ilyen pl a bullying is. Nem tudom, hogy mi lenne a jó megoldás. Mondjuk egy kis küzdősporti vagy harcművészeti vagy önvédelmi oktatás senkinek nem árt, aztán ki tudja, talán hasznát veszi most is...

#22

Ebben sajnos igazad van!

#23

Egyáltalán nem. A homoszexualitás olyan dolog, ami genetikusan dől el. Ha azért bántják, amit vagy amire a genetikája ösztönzi, akkor ott probléma van. Bár kamu lenne, de ebben nagyon nagy kétségem van.

#24

Ha ezt megteszik, onnantól nem tekinthetők szülőknek.

#26

Ahogy a #24-nek írtam: Ha ilyenkor a szülő a gyereke ellen tevékenykedik, akkor nem tekinthetőek igaz szülőknek.

#28

Teljesen igazad van!

#30

Ez aztán az érdekes hozzáállás! Ő ne mondjon semmit, a szülők és testvérek ne jelezzenek semmit. Szenvedjen csak nyugodtan, hátha lelkileg teljesen összeomlik és ne adj isten öngyilkosságot követ el, mert úgy érzi, hogy még a családját sem érdekli, hogy mi van vele.

#31

Igazad van.

#32

Mindenképpen ezt kell, hogy tegye a kérdező!

#33

Ez az osztályfőnöktől is függ.

#34

Nagyon érdekes a felvetésed. Az önvédelem nagyon előnyös tud lenni.

Kérdező!

Én már nyugdíjas korú homoszexuális vagyok. Azt kell mondjam, hogy sajnos többnyire ott van a probléma, hogy a mostani szülőknek (akiknek kamaszkorú a gyermeke) a többsége a kommunizmusba nevelkedett. Abban az időszakban, amikor beszélni sem lehetett róla. Sőt! A rendszerváltás után ez elkezdett konzerválódni, az ezredforduló óta egyre többen merik felvállalni nyíltan is a másságukat, akár az idősebb korosztályból is. Jómagam 71 évesen azt mondhatom, hogy 58 éve tudok a másságomról és nagyjából 54-55 éve ezt el is fogadtam. Bár felvállalni a családom előtt is csak közel 50 éve tudtam, de akkor is először a fiatalabb testvéreimmel tudtam beszélni róla, majd nagyjából 40 éve beszéltem először a szüleimmel erről. A jelenlegi párommal lassan 22 éve vagyok együtt.

Szerintem itt a Szüleiteknek és Neked is jogod és kötelességed az öcsédnek segíteni.

28-as vagyok, aki volt ebben a cipőben. Még annyit tennék hozzá hogy az öcsédnek ezt el kell fogadnia hogy kiderült és hogy ezzel ő lett “A b*zi” az osztályban. Ezen már nem fog tudni változtatni szóval tagadni, tiltakozni nem érdemes mert az a gyengeség jele. A gyengeséget és a félelmet pedig kihasználják, csak olaj a tűzre. Határozottság, “owning it” egy jó nagy adag leszarom hozzáállás és barátok, ez a megoldás. Nem csak a suliban, az egész életben (itthon melegként legalább is).

Neked meg pacsi hogy mellette állsz ez maradjon is így, szüksége lesz rá.

#36

Teljesen egyetértek veled!

Sajnálom az öcsédet. Én ahova járok ha esetleg meleg lennék semmiféle atrocitás nem érne engem, talán azért mert egy katolikus megyeszékhelyen lévő gimnázium.

Én iskolaváltást ajánlanék, ha durva, és ne foglalkozzon mert melegezik. Semmi szégyellnivaló nincs ebben, lehet hogy egy borsódi kisfaluban mondjuk meglincselnék, de Budapesten vagy nyugatabbra élhet teljes mértékű életét a párjával. Ha minden apróbb beszólást felnagyít egy fusztrált homofóbtól saját magától veszi el a lehetőséget, hogy élvezze az életet.

#38

Ő mondta el egy olyan valakinek, akibe megbízott és az hátba támadta azzal, hogy szétkürtölte. Sajnos ezt innentől kezdve már igen nehéz tagadni, mert már úgy se hinné el neki senki az ellenkezőjét.