Lehetetlen egyutt lakni a noveremekkel?

Ugyanez volt velem is régebben, csak én akkor már dolgoztam. Volt, hogy délutános voltam, elaludtam hajnal 2-3 fele, nővérem már reggel fél8kor a lábamnál fogva tépett ki az ágyból, hogy álljak neki takarítani (úgy, hogy mindig elmosogattam magam után, a szobámat tisztán tartottam és a fürdőt is legalább hetente 1x magamtól is kitakarítottam) utánuk.

Vagy épp felkeltett, hogy vigyem le az Ő kutyájukat sétálni. Én este nem zöröghettem, de ha mentem mondjuk szombat reggel dolgozni, ők péntek este hajnalokig bulizgattak a nappaliban, le se sz@rva, hogy én aludnék.

Mindent rámfogtak, hogy biztos én csináltam. (pl. tesóm összekente a fürdőszobaszőnyeget, rámfogták, hogy én voltam hajfestés közbe.. 13.án festettem hajat, ők meg 23.án vették a szőnyeget, biztos én voltam...)

A pasimat nem vihettem haza, mert biztos kirámolja a bankos papírjaikat, meg hasonlók...

Rengetegszer összepakoltam a cuccom, bevágtam az autómba és eltűntem pár napra. Mindig visszamentem, aztán egyszer végképp berágtam, 3 nap alatt kerítettem albérletet. A legjobb dolog volt evör. Szabad voltam, azt csináltam, amit akartam. Lassan 4 éve pedig a párommal élek. (mondjuk most 2 hétre elutazott, úgyhogy megint olyan érzés, hogy aztcsinálok akkor és úgy, amit csak akarok, csak mire hazaér rendbe kéne vágni a lakást :D)

25/L